Második hullám: spórolás helyett biztosítani kellene a jövedelmeket

2020. augusztus 26. 08:09
A szakszervezet szerint az eddigi szűkmarkú politika nem jött be
Második hullám: spórolás helyett biztosítani kellene a jövedelmeket

A nyár végén kifutnak a koronavírusválság miatt bevezetett bértámogatási programok. Hosszabbítás nem lesz, és egyelőre nem tudni, mi jön helyette. A szakszervezet szerint az eddigi szűkmarkú politika nem jött be, ezért is zuhant be a gazdaság – olvasható a Népszavában.

 Akkor is járjon táppénz a szülőnek, ha gyermeke iskoláját járványügyi okokból időszakosan bezárják. A tavasszal bevezetett bértámogatási programot pedig hosszabbítsák meg, csakúgy, mint az álláskeresési járadék folyósítási idejét – többek között ezeket javasolja a kormánynak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a koronavírus-járvány ősszel várható második hulláma kapcsán. Az érdekvédők szerint a legfontosabb cél ugyanis a dolgozók munkaviszonyának megtartása, valamint a további jelentős jövedelemkisesés megakadályozása lenne.

Az elemzők várakozásai és a kormányzati nyilatkozatok alapján ugyan ősszel valószínűleg nem lesznek a tavaszihoz hasonló léptékű bezárások, helyi szinten azonban lehetnek további kényszerszünetek. Ha egy üzemben góc alakul ki, ott ismét leállhat a termelés, ha valamelyik iskolában felüti a fejét a vírus, az adott intézményben akár ismét elrendelhetik a digitális oktatást. A munkavállalók jelentős része saját erőből viszont már nem tudná kezelni ezeket a helyzeteket, hiszen nem mindenki tud távmunkában dolgozni, a többségnek pedig már elfogyott a szabadsága.

Gyors kormányzati segítség hiányában – a bértámogatási programot csak másfél hónnappal a lezárások kezdete után sikerült elindítani - a cégek ugyanis már tavasszal kiadták a fizetett szabadságokat, sokakat már ekkor fizetés nélküli szabadságra küldtek.  A kormánynak az elmúlt, járványügyi szempontból viszonylag békésnek mondható hónapokban lett volna ideje, hogy javaslatokat dolgozzon ki az ősszel várható újabb kényszerszünetekre. Egyelőre azonban nem tudni, konkrétan mivel készülnek, illetve készülnek-e egyáltalán ezekre a helyzetekre.

Orbán Viktor múlt pénteken ugyan bejelentette, hogy egy új, a gazdasági növekedést támogató intézkedéscsomag kidolgozására adott felkérést a szakértőknek, de hogy ebben pontosan mi lesz, az valószínűleg csak szeptember közepén derül ki. A miniszterelnök szerint akkor fogadják majd el a csomagot, és a negyedik negyedéves – azaz az októbertől kezdődő - gazdaságpolitikai tervezés már ennek a keretében zajlik majd.

Véget érnek a bértámogatások

Eközben azonban a nyár végén kifut a tavasszal elindított munkahelyvédelmi program, a részmunkaidős bérkiegészítésre már csak egy hétig lehet jelentkezni. Pedig a Kurzarbeit magyarosított változata amúgy sem volt túl bőkezű: maximum havi 112 ezer forint járt 3 hónapra. Hosszabbítás viszont nem lesz – erősítette meg hétfőn György László, az innovációs tárca államtitkára is a korábbi kormányközléseket. Mint mondta: „a gazdaság védelme és újraindítása során a munkahelyek megerősítésére és új munkahelyek teremtésére helyezik a hangsúlyt”.

Hogy ez pontosan mit jelent, az az MTI tudósításából nem derült ki, lapunkat pedig szokás szerint nem hívták meg a sajtótájékoztatónak nevezett eseményre. Az úgynevezett munkahelyteremtő bértámogatás feltételeit viszont már a nyáron jócskán megszigorították. A program május közepi indulásakor még bármelyik regisztrált álláskereső alkalmazása esetén igényelhették a cégek félévre a havi bruttó 200 ezer forintos támogatást. Július közepe óta viszont csak a 25 év alatti, illetve a már legalább fél éve álláskeresőként nyilvántartott munkanélküliek után jár ilyen juttatás.

Mindez azt jelenti, hogy ha egy cég vagy egy dolgozó ősszel kerül nehéz helyzetbe, már semmilyen, a koronavírusjárvány miatt tavasszal bevezetett plusztámogatásra nem számíthat. György László szerint „forrás van, de igény már nincs a bértámogatásra”, hiszen az utóbbi hétben alig 60 dolgozó után kértek ilyet a vállalkozások.

Augusztus végén ugyanakkor még nem igazán tudhatják a cégek, szeptemberben vagy októberben hol üti majd fel a fejét a vírus, azaz mely munkahelyek esetében lenne szükségük a bértámogatásra. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint ezért a bértámogatási programokat – Németországhoz hasonlóan - egészen addig meg kellene hosszabbítani, amíg nincs a vírus ellen vakcina. Azt is szeretnék elérni végre, hogy egy esetleges újabb iskolabezárás miatt gyermekükkel otthon maradni kényszerülő szülők kiírathassák magukat táppénzre, mert akkor legalább a bér 60 százalékát megkapnák. Európa nagy részében ez így történt már tavasszal is: Németországban például a bér 100 százalékát, de még Romániában is a 70 százalékát biztosították a gyerekekkel otthon maradó szülőknek. Magyarországon viszont csak akkor jár a táppénz, ha a gyerek beteg. Kordás László emlékeztetett: tavasszal is tettek már egy ilyen irányú javaslatot.

Akkor az volt a kormányzati válasz: erre nincs szükség, mert az iskolák biztosítanak felügyeletet azoknak a gyerekeknek, ahol a család azt nem tudja megoldani.

Egy góc miatti iskolabezárás esetén azonban az intézményi felügyelet nem lenne járható út, hiszen a cél éppen a vírus elszigetelése lenne – hangsúlyozza a szakszervezeti vezető. A bértámogatás meghosszabbításával és a táppénz-jogosultság kiterjesztésével nem maradnának jövedelem nélkül a dolgozók az újabb lezárások idején, és meg tudnák őrizni munkaviszonyukat is. Most ez lenne a legfontosabb: nem csak a dolgozók, hanem az egész gazdaság szempontjából is – véli Kordás László. Szerinte az eddigi spórolós logika vezetett a második negyedéves rendkívül rossz GDP-adathoz.

(A magyar GDP a legrosszabb elemzői várakozásokat is felülmúló mértékben, 13,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, ezzel Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a legrosszabbul teljesítők közé került.) Ha ugyanis csökken az emberek jövedelme, akkor nem vásárolnak, nem fogyasztanak, így visszaesik a gazdaság teljesítménye is. Azokban az országokban nem születtek ilyen rossz adatok, ahol nem a dolgozók kontójára, azaz nem szabadságolással és fizetéscsökkentéssel oldották meg a járvány miatt kialakult helyzeteket.  

Az álláskeresők fele nem kap semmilyen támogatást

A Kurzarbeit magyarosított változatát egyébként eddig csupán ötödannyian vették igénybe, mint ahogyan azt a kormány eredetileg tervezte. A hétfői adatok szerint eddig 204 514 munkavállaló kapott munkahelyvédelmi bértámogatást (további 22 ezer pedig a kissé bőkezűbb kutatásfejlesztési bértámogatást), miközben egy tavaszi háttéranyag még egymillió munkahely megmentésével számolt ennek kapcsán. A program azonban már az indulásakor komoly csalódást okozott, hiszen nem a teljes bér, hanem csak a részmunkaidő miatt kiesett időre járó bér 70 százalékát lehetett igényelni. A feltételek is túl bürokratikusak, sőt, kezdetben a távmunkában dolgozókat ki is zárták az igénylők köréből. A kormány később módosított a feltételeken, de addigra már másfél hónap eltelt a veszélyhelyzet kihirdetése óta. Sorra álltak le az üzemek és zártak be a boltok, éttermek, a kormányzati késlekedés miatt pedig tízezrek veszítették el a munkájukat.

A szintén hétfő délután közzétett legfrissebb adatok szerint júliusban csaknem 366 ezer  regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál: 48 százalékkal, azaz 118 ezer fővel többet, mint tavaly ilyenkor. Ez az előző havinál ugyanakkor már mintegy 10 ezer fővel kevesebb munkanélkülit jelent - fél év óta most először csökkent számuk - , viszont 15 ezerrel több olyan álláskeresőt, aki semmilyen ellátásban nem részesül. Álláskeresési ellátást ugyanis a regisztráltak kevesebb, mint harmada, alig több mint 100 ezer munkanélküli kapott júliusban.  Ők a korábbi bruttó bérük 60 százalékát, de legföljebb 161 ezer forintot kaptak.

Ennek oka, hogy a kormány 10 évvel ezelőtt Európában példátlan módon három hónapra rövidítette le az álláskeresési támogatás folyósítási idejét, és ezt a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek.

Három hónap munkanélküliség után pedig már csak a 22 800 forintos szociális támogatás jár: ezt júliusban 74 504-en kapták. Majdnem 191 ezer ember, vagyis a regisztrált munkanélküliek fele viszont úgy keresett állást júliusban, hogy közben semmilyen ellátást nem kapott. Ez 2019 júliusához képest 72 százalékos növekedés: az idén júliusban csaknem 80 ezerrel többen maradtak ellátás nélkül munkanélküliként, mint tavaly júliusban.  A G7 elemzése szerint a kormány ráadásul kevesebbet költ munkanélküli ellátásra, mint amennyit ezek fedezetére a dolgozóktól beszed. A bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni munkaerőpiaci járulékként (2020. július 1-től ez beolvadt az új egységes társadalombiztosítási járulékba). Tavaly ebből a portál számítása szerint 320 milliárd forint bevétel keletkezett, munkanélküli ellátásra azonban mindössze 75 milliárd forintot költöttek. Az idei első félévben pedig a befizetett 110 milliárdból csupán 68 milliárdot fordíthattak az álláskeresőkre.  

Az iparnak így is kellett a Kurzarbeit

Leginkább a feldolgozó ipar vette igénybe a Kurzarbeitot: erről a területről mintegy 100 ezer dolgozó után kértek a cégek bértámogatást. A kereskedelmi, gépjárműjavító cégek 33 ezer, a turizmus, vendéglátásból pedig 19 ezer dolgozó után adtak be kérelmet. Vagyis erről a három területről érkezett a támogatási kérelmek háromnegyede. Ezek olyan munkahelyek, ahol a távmunka nem jelent megoldást. Márpedig az innovációs tárca eddigi közleményeiből egyelőre csak az látszik, hogy a távmunka feltételein igyekeznek majd változtatni őszre: a munkáltató – kedvezményes adózás mellett - hozzájárulhatna például az otthoni munkavégzés rezsiköltségeihez és az eszközbeszerzéshez is.  

Forrás: Népszava / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Palkovics: Embert próbáló időket élünk

2020. április 07. 12:43
Embert próbáló időket élünk, egy vírussal harcolunk, amely kárt okoz az emberéletben és gazdaságban egyaránt - jelentette ki Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője az Operatív Törzs keddi sajtótájékoztatóján.

Így terveznek a munkáltatók a cafeteriával

2019. november 08. 09:41
Bár 2019. november elején a 2020-as adótörvények végleges állapota még nem volt ismert, a munkáltatók nagy része már tervezi, hogy milyen költségkerettel működteti 2020-ban a juttatási rendszerét.