Megszépített bérstatisztika: Láthatatlanok maradnak a vírushelyzet miatt nehéz helyzetbe került dolgozók

2020. október 01. 12:41
Ütemes keresetnövekedést mutatott ki ismét a KSH. Igaz, nem számolnak a járvány miatt részmunkaidőre küldöttekkel.
Megszépített bérstatisztika: Láthatatlanok maradnak a vírushelyzet miatt nehéz helyzetbe került dolgozók
Mintha nem is lett volna koronavírusjárvány és kijárási korlátozás tavasszal, olyan képet fest a fizetésekről szerdán közzétett legfrissebb KSH adatsor. Eszerint ugyanis júliusban a bruttó átlagkereset már 401 800, a nettó pedig 267 200 forintra rúgott. Mindkettő 10,8 százalékos növekedést jelez éves alapon. Ez az összeg az idei évben az előző havi bruttó 421 700 forint után a legmagasabb. A júniusi - éves alapon 15,6 százalékosra számolt – kiugró növekedést azonban az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos juttatás magyarázta. Régi kritika, hogy ekkora összegekkel a dolgozók többsége valójában nem találkozik bérpapírján, hiszen az átlagkereseti statisztikát egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobja, miközben a többség egyáltalán nem visz haza annyit. Az átlagba ráadásul nem számolják bele az 5 főnél kisebb vállalkozásokat, pedig ezeknél a cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések. A koronavírusjárvány miatt kialakult helyzetben azonban most különösen torzít - azaz valójában megszépíti a valóságot - a KSH statisztikája, hiszen csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetét veszi figyelembe. Vagyis csak azt mutatja meg, hogy a napi 8 órát dolgozók esetében a nagyobb cégeknél a válság ellenére kitart - a tavaly év végén, az idei év elején kötött megállapodásoknak, illetve a minimálbéremelésnek köszönhető - bérnövekedési ütem. Nem mond azonban semmit a részmunkaidőbe átsorolt, az elbocsátott vagy a kisebb cégeknél dolgozók jövedelmi viszonyairól. Márpedig a tavaszi korlátozások, a beszállítói láncok megszakadása miatti gyárleállások, és a turizmus visszaesése kapcsán rengeteg cég került nehéz helyzetbe, sok helyen pedig részmunkaidős foglalkoztatással igyekeztek megtartani a dolgozókat. Az érintetteknek emiatt a bére is csökkent, hiszen a Kurzarbeit magyarosított változatában az állam csak a kiesett munkaidőre járó bér 75 százalékát pótolta ki. A lehetőséggel több mint 200 ezer munkavállaló esetében éltek a cégek. Számos munkaadó azonban úgy csökkentette a munkaidőt és a fizetéseket, hogy ahhoz a túlságosan bürokratikus pályázati eljárás miatt nem kért állami kipótlást. Ezen dolgozók kereseti viszonyainak változását ugyanakkor egyáltalán nem mutatja a KSH statisztikája, hiszen abban a járvány miatt megnövekedett részmunkaidős foglalkoztatás nem jelenik meg. Az elbocsátott többszázezer dolgozó drasztikusan visszaeső jövedelmi viszonyait pedig – érthető módon – szintén nem tükrözi a kereseti statisztika. Az viszont a most frissített adminisztratív adatokból is kiolvasható, hány embert érinthetett mindez. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók száma ugyanis jelentősen lecsökkent a válság miatt. A gazdaság újranyitásával valamelyest javult ugyan a helyzet, ám korántsem olyan látványosan, mint azt a kormányzati propaganda sugallja. Az alkalmazottak száma júliusban 3 millió 44 ezer volt, míg februárban, a korlátozások előtt 3 millió 160 ezer, tavaly júliusban pedig 3 millió 192 ezer. Vagyis februárhoz képest 116 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest 148 ezerrel dolgoztak kevesebben alkalmazottként júliusban. A csökkenésért szinte teljes egészében a vállalati szféra felelős. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma ugyanis júliusban 2 millió 94 ezer volt, februárban 2 millió 216 ezer, egy évvel ezelőtt pedig 2 millió 238 ezer. Vagyis egy év alatt 144 ezerrel, február óta pedig 122 ezerrel lettek kevesebben a céges alkalmazottak. Emlékeztetőül: a KSH munkaerőfelmérésből származó, önbevalláson alapuló adatsora szerint az idén júliusban 4 millió 460 ezerre rúgott a foglalkoztatottak száma. Ez éves alapon mindössze 65 ezer fős csökkenést mutat. Igaz, ide nemcsak az alkalmazottakat sorolják be, hanem azokat is, akik a kikérdezés hetén elmondásuk szerint legalább 1 órát pénzért dolgoztak. A kereseti adatokat viszont nem erre a „sokaságra” számolják, hanem csak az alkalmazottakra, így pedig a heti 1 órás munkáért járó fizetség biztosan nem húzza le az átlagbér-adatokat.       
Aligha folytatódik jövőre a kétszámjegyű bérnövekedés

A júniusi extrém magas bérdinamika az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos, egyszeri rendkívüli juttatás eredménye volt; a júliusi 10,8 százalékos bérnövekedés már sokkal inkább tükrözi a munkaerőpiacon jellemző folyamatokat. A júniusról júliusra lassuló bérnövekedést magyarázza az is, hogy ismét nőtt a foglalkoztatottság az alacsony bérű szektorokban, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte az év első 7 hónapjára jellemző 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható: ez az év eleji bérezési döntések következménye. Jövőre viszont aligha folytatódik a kétszámjegyű növekedés. A vállalatok ugyanis a bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkoznak. Ugyanezen okokból szintén visszafogottabb béremelkedést vár jövőre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Felhívta a figyelmet arra is: a forint árfolyama is befolyással van a bérek alakulására. Egy exportőrnél a forint idei gyengülése miatt nagyobb a mozgástér a bérek emelésére. Az importőröket viszont ez negatívan érinti, ezért a béremelésre korlátozottabb lehetőségük van.  

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Meglepő fordulat a munkaerő áramlásban

2019. április 11. 07:27
Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.

Öngondoskodás nélkül nem megy

2019. április 23. 08:53
Magyarországon is öregszik a társadalom, 2060-ra tíz dolgozó magyarra már hat nyugdíjas jut. Éppen ezért az MNB is több intézkedéssel segítené a jövő nyugdíjasait.