Megvehető-e az egészség?

2021. május 25. 09:53
Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közös kutatásából kiderül, hogy 2000 és 2016 között mintegy harmadával nőtt az agyvérzésben vagy szívrendellenességben elhunytak száma a világon. Az ok a túlmunka – de mit gondol minderről a munkavédelmi szakember?  
Megvehető-e az egészség?

Az index beszámolt arról, hogy az első közös globális kutatás szerint 2016-ban 745 ezren haltak meg agyvérzésben vagy iszkémiás szívbetegségben. Ez pedig 29 százalékos növekedést jelent 2000-hez képest. Ehhez pedig nagyban hozzájárult, hogy az elhunytak minimum 55 órát dolgoztak hetente.

Ha bontásban nézzük, akkor 398 ezer embert az agyvérzés vitt el, míg a szívhez köthető problémák 347 ezret. Az egyértelműen a sok munkához köthető halálesetek száma kiemelkedően magas a középkorú és idősebb férfiak körében (7 százalék), a csendes-óceáni térség nyugati régiójában, illetve Délkelet-Ázsiában. Az elhunytak 60 és 79 év közöttiek voltak, és többségük hetente 55 órát vagy még többet dolgozott 45 és 74 éves kora között.

Ez volt egyébként az első olyan kutatás, ahol azt elemezték: van-e, és ha igen, akkor milyen összefüggés a szokatlanul nagy munkaterhelés és az agyvérzés, valamint az iszkémiás szívbetegségek között. A kutatáshoz 2300 korábbi kutatás eredményeit és 154 országból kapott adatbázist használtak fel. Ezek összesítéséből kiderült, hogy akik tartósan többet dolgoztak heti 55 óránál, azoknál 35 százalékkal volt magasabb az agyvérzés és 17 százalékkal az iszkémiás szívbetegségek lehetősége, mint azoknál, akik csak 35–40 órát dolgoznak hetente.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy egyre több embert foglalkoztatnak túlmunkában a világon, ez az arány jelenleg globálisan a Föld népességének (7,6 milliárd) 9 százaléka. Az emelkedő arány pedig azt jelenti, hogy egyre több ember teszi ki magát egészségkárosodásnak.

A túlóra egészségkárosító

Miskéri Lászlót, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértőjét kérdeztük, aki a hír kapcsán elmondta:

Kockázatértékelést, munkavédelmi és munkaügyi értékelést kell végezni a munkahelyeken. A kockázatértékelésnek az egyik eleme a pszichoszociális kockázatok felmérése. A pszichoszociális kockázatoknál első helyen szerepel a túlmunka, a túlterheltség, ez az egyik legfontosabb kockázat a munkahelyen.

Miskeri_Laszlo2.jpg [md-600]A kockázatértékelésben ezt szerepeltetni kell, ha ez az adott munkahelyen problémát jelent, és természetesen vizsgálni kell a napi és a heti munkaidőt, a munka rendeket, a műszakbeosztásokat is. Ezek alapján lehet értékelni a pszichoszociális kockázatokat.

A túlmunka vagy a túlórázás egészségkárosító. Ismereteim szerint korábban a Londoni Egyetem kutatói foglalkoztak ezzel a témával. Bizonyították, hogy a stroke kockázata és a szívinfarktus kockázata nagyon megugrik, ha a munkavállaló túlmunkát végez. A stroke kockázata, ha 40 órás munkahetet akárcsak pár órával meghosszabbítunk, tíz százalékkal nő. Ha heti munkaidő felmegy 50 óra felé akkor 27 százalékkal is megnövekszik az agyi katasztrófa kockázata. A túlmunka szívinfarktust is előidézhet, de alacsonyabb százalékban, a kutatók szerint körülbelül 10 százalékban.

Amikor a túlmunkáról beszélünk, valójában a stresszről beszélünk. A túlmunka stresszt okoz. A stressz a néma gyilkos – ahogy szokták mondani. Ezt komolyan kellene vennünk. Érdekes módon ebben az évben, a pandémia idejében a kórházi dolgozók a 12 órán túli munkavégzés után 70% pótlékot kaptak, amelyet felemeltek 105 százalékra. Elszomorító, pedig orvosi körökben nagyon kellene tudni, milyen személyiségkárosító, egészségkárosító hatása van a túlmunkának. Az egészség pénzbeli megvásárlása teljesen abszurd és elfogadhatatlan.

A munkavédelmi törvény szelleme az, hogy az egészséget, biztonságot pénzzel megváltani nem lehet. Éppen ezért törölték el a veszélyességi pótlékot is. Ugyanis a rossz munkakörülményeket, a por-, a zaj- vagy a vegyi szennyeződést nem lehet pótlékkal megfizetni, ehelyett a munkáltatónak olyan munka körülményeket kell biztosítani, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülmények mindig és maradéktalanul fennálljanak.

A túlmunka nem a klasszikus munkahellyel kapcsolatos kockázat. Nem lehet azt mondani, hogy olyan, mintha zaj vagy por hatásának lenne kitéve a dolgozó, mert ez ellen nem lehet, nem tud a munkáltató védelmet biztosítani. Ez a legnagyobb veszélye: egyéb védelemmel erre nem lehet felkészülni. Ha nincs kellő regenerálódási ideje a munkavállalónak, akkor egyértelmű, hogy az egészség fogja mindezt megbánni – legalább is hosszabb távon.

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Hogyan lehet felmondani munkahelyen, ha a főnököt előzetes letartóztatásba helyezték?

2022. április 13. 08:36
A fiam főnökét előzetes letartózásba helyezték. Nem kapott fizetést, szeretne eljönni másik munkahelyet keresni, de nem tud felmondani sem. Mit tehet ilyenkor? El tud e helyezkedni papírok nélkül?

A mérgező munkahelyek és az „érdekmatek”

2022. augusztus 05. 11:11
Érdekmatek: Az egyéni önzések nem hoznak létre egy összegüknél nagyobb értéket. Íme a cikkem, amiben 20-szor szerepel az „érdek” szó.