Rabszolgatörvény: a német cégek ezt nem kérték

2018. december 07. 08:29
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat – közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.

A munkaidőt illetően a magyar munkaerőpiacon már így is sokkal nagyobb a rugalmasság, mint Németországban, ehhez képest drámai módosítást nem várnak el a német cégek. A munkáltatók számára egy nagyobb rugalmasság nyilván előny, de ebben a formában, mint ami a mostani javaslatban szerepel, egészen biztosan nem kérték a német cégek  – jelentette ki a Népszava kérdésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője. Szerinte, ha egy cég maximálisan kihasználná a törvényjavaslatban szereplő lehetőségeket, akkor a munkavállalók a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem biztos, hogy ottmaradnának. „Nem érdeke a vállalatoknak, hogy rabszolgákként tartsák a munkavállalókat, mert azok könnyen elmennek egy másik céghez. Nagyon nagy óvatossággal kell ezzel bánni, még akkor is, ha esetleg megszavazzák ezt a törvényt” - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez utóbbiban egyáltalán nem biztos. Dirk Wölfer arra is rámutatott: a túlóra sokkal drágább, mint a rendes munkaóra, nem érdeke tehát a cégeknek, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hiszen az megdrágítja a munkaköltségeket. A kormány által is támogatott törvényjavaslat azonban a szakszervezetek szerint nem csupán a túlóráztatás növelésére adna lehetőséget, hanem végeredményben a túlórapénzek kifizetésének csökkentésére is. Mint arról beszámoltunk: Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők két hete egyéni képviselői módosító indítvány útján, az egyeztetéseket megkerülve nyújtották be a Munka törvénykönyvére irányuló javaslatukat, amelyről jövő kedden már szavaznak is. A dolgozók és a szakszervezetek körében óriási felháborodást kiváltó tervezet értelmében januártól a jelenlegi 250 óra helyett évi 400 órányi túlórát lehetne elrendelni, és ehhez elég lenne csupán – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró – üzemi tanácsok vagy üzemi megbízottak jóváhagyása is. (A jelenlegi szabályozás szerint a 250 órát csak a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött kollektív szerződésben lehet emelni, és úgy is csupán évi 300 órára). A tervezett változtatások másik fontos pontja, hogy 3 évre emelnék a munkaidő-keretet. Ez azért kedvezőtlen a munkavállalóknak, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Jelenleg alapesetben 6 hónapos időszakokban kell elszámolni a munkaidőt, ezt kollektív szerződésben 1 évre lehet emelni. Az Audi élt is ezzel a lehetőséggel 2012-ben, azóta pedig a helyi szakszervezet beszámolója szerint – éppen a fent jelzett problémák miatt – jelentősen lecsökkent a túlórakifizetések összege.   A törvényjavaslat mindemellett azt is kimondja, hogy amennyiben a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Vagyis a túlmunka nem számít majd túlórának, így nem is jár érte pótlék, de még a 400 órás keretbe sem számít bele.    A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat kapcsán hamar elő is került, hogy a kormány valójában a német beruházóknak tesz szívességet a túlórakeretek fellazításával. Nyilatkozataik alapján ugyanis nem az országos munkaadói szervezetek kérték a változtatásokat, amelyek őket is meglepték, a dolgozók számára pedig egyértelműen hátrányosak a változtatások (bár a Fidesz és kormány épp az ő érdekeikre hivatkozik, mondván, csak lebontják a korlátokat az elől, ha valaki többet szeretne dolgozni).  A multi cégek viszont az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be  nagyberuházásokat jellemzően az ipar területén (amelyet a javaslat kiemelten érint, hiszen jellemzően itt dolgoznak ilyen munkaidő-keretben a dolgozók). Ezek munkaerő-szükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő, miközben az országban már összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. A túlórakeretek megemelésével viszont a cégek dolgozónként plusz 150 óra többletmunkát nyerhetnek, ami 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját jelenti, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Düsseldorfban ki is jelentette: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak.  Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára viszont kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – erről már Tóth Bertalan, az MSZP pártelnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. Azt mondta: Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de „élnünk kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”    

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Nincs bérmegállapodás, a kormány fog dönteni

2018. december 20. 09:48
A VKF szerda délutáni ülésén se született alku a 2019-es béremelésről

Megszületett a megállapodás a minimálbérekről és a bérajánlásról

2019. január 07. 08:51
2018. december 30-án megszületett a megállapodás: jövőre a minimálbér 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra emelkedik.