Mindenhol fontos a minimálbér

(Mivel az elmúlt napokban egyes sajtótermékek megkérdőjelezték a minimálbér szerepét, és jelentőségét, ezt a kérdést részletesebben elemezzük.)

A tavalyi adatokhoz képest változatlanul, a 28 Európai Uniós tagállamból 22 tagállamban létezik jogszabályban elfogadott minimálbér (Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Hollandia, Írország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Németország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, és az Egyesült Királyság), és több országban létezik országos kollektív szerződéssel meghatározott minimálbér: (Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország.)*

Több országban maguk a szakszerveztetek nem szeretnének jogszabályi minimálbért, azért, mert ez kivenné az országos kollektív tárgyalások egyik legfontosabb elemét, így gyengítené a tárgyalási pozícióikat; azért, mert akkor a minimálbérek emelése nem a szakszervezetekhez kötődne; vagy azért, mert a nagyon erős és fejlett ágazati szinten szeretnének erről a kérdésről tárgyalni.

A szakszervezetek számára a minimálbér hasznos és követendő eszköz: a leginkább kiszolgáltatottak felzárkóztatásának eszköze. A minimálbér emelése bérfelhajtó hatást hoz magával: bár rövidtávon a bértorlódás zavaró lehet, hosszabb távon a legszegényebbek bérének emelése felfelé tolja a béreket; és természetesen a minimálbér az az alap, amely meghatározza az alapbért, amelyre az összes többi pótlék rárakódik. (Mivel ezek százalékosan vannak megszabva, minél magasabb, annál magasabb lehet a munkavállalók jövedelme.)

Tény, hogy mind ez a vállalatoknak költségnövekedést okoz. Ugyanakkor – hosszabb távon – arra sarkallja őket, hogy hatékonyabban termeljenek. Végül, és ezt most nem érezzük, mert a gazdaságot a munkaerőhiány jellemzi, megakadályozza, hogy a gazdaság gyengélkedésekor a vállalatok a béreket csökkentsék. (A LIGA Szakszervezetek tíz éve azt tapasztalata, hogy a gazdasági válság idején a munkáltatók nem a béreket csökkentették, hanem például 4 napos munkahetet rendeltek el.)

A minimálbérnek vannak árnyoldalai is, például az, hogy rugalmatlan, nem tesz lehetővé (legális) foglalkoztatást ott, ahol a vállalkozás nem tudja a minimum értéket kitermelni, stb., mégis, a szakszervezetek számára a legerősebb érv, hogy a minimálbér mindenkinek jár, mindenkinek lehetővé teszi a méltó életet, a munkavállalóknak és a családjaiknak az alapszintű eltartását. (És fordítva: béreket emelni, gyarapodni nem lehet olyan gazdasági környezetben, ahol a tisztességes bérek alá ígérnek, ahol nincs gátja a minimálbérek vagy a bértarifa által meghatározott bérek kikerülésének.)

Ezért volt az elmúlt évek minimálbér emelési tárgyalásai során a LIGA Szakszervezetek politikájának középpontjában az a törekvés, hogy a minimálbér mértékének el kell érnie a létminimum szintjét. (Ha az elmúlt évi beszámolókat nézzük, meg kell állapítanunk, hogy ez sikerült is!)

Lemaradók és éltanulók

Visszatérve az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért által publikált éves jelentéshez, láthatjuk, hogy 2018-ról 2019-re Lettország kivételével (0%) minden európai államban nőttek a minimálbérek reálértékben és nominális értékben is. (Mégpedig általában nominális, névleges értékben jobban nőttek: a két összeg között a különbség az infláció, minél kisebb az infláció, annál közelebb van egymáshoz a névleges és a valós érték; Belgiumban vagy Görögországban például csak néhány tized százalék a különbség, ebből tudhatjuk, hogy ezekben az országokban alacsony volt az infláció.)

2019-re a legnagyobb mértékben, nominális értékben 38, reálértékben 36 százalékkal Litvánia minimálbér értékei nőttek, mögötte szorosan Spanyolország 22 illetve 21 százalékkal, de említeni érdemes még Görögországot is, amely ország tíz százalék körüli növekedést produkált.

Ezek a számok persze az adott ország bérszínvonaláról, esetleg gazdasági teljesítményéről nem mondanak el mindent. A növekedés reál-, illetve a nominálértékének nagysága abból is fakadhat, hogy az illető tagállam óriásit teljesített, de abból is, hogy az előző évben nagyon elmaradt a béremelés üteme és ebben az évben kárpótolta a korábbi veszteségekért a munkavállalókat. Tudniillik az előző éves teljesítményhez viszonyítunk. Azonban indikátornak, jelzésnek értékeljük az adatokat, a következő megállapításokat tehetjük: mi a növekedés irány és milyen a mértéke egy országban – és mindez hogyan aránylik más, hasonló helyzetben lévő országok értékeihez.

Magyarország tekintetében a térség országaival, illetve a Visegrádi országokkal érdemes elvégezni az összehasonlítást, erre egyrészt a hasonló gazdasági és politikai múlt ad alapot, másrészt ezek az értékek nincsenek egymástól olyan távol, hogy értelmetlen legyen az összehasonlító tevékenység.

Minden térségbeli országban mind nominálisan, mind reálértékben nőttek a bérek. A sorrend sem változott: Szlovákia már korábban feljött, már 2018-ban is néhány euróval Csehország előtt teljesített, és ezen országok szorosan Lengyelország mögött állnak a minimálbérek tekintetében. A bérnövekedés dinamikája (a grafikus ábrán a vonal meredeksége) pedig azt sejteti, hogy jövőre lehagyhatják Lengyelországot.

Románia és Magyarország is megőrizte korábbi helyezését, ám a román növekedés dinamikusabbnak látszik – és erre csak részben az a magyarázat, hogy a nagyobb mértékű minimálbéremelések Magyarországon már korábban lezajlottak.

Az ábrán látható minimálbér értékek euróban (zárójelben a 2018-as értékek):

Lengyelország (502,75),   523,09
Csehország:     (477,78),  518,97
Szlovákia:         (480),       520
Magyarország: (444,69),  464,2
Románia:          (407,86), 446,02

* Ciprust kihagytuk a felsorolásból. Itt valóban nincs országos minimálbér, csak ágazati. Azonban az ágazati minimálbéreket a ciprusi Minimálbértörvény 183. paragrafusa szerint a Minisztertanács rendeletben határozhatja meg, „azokban az ágazatokban,, ahol a munkavállalók ésszerűtlenül alacsony fizetést kaphatnak”. Vagyis a minimálbér úgy országos, hogy azokban az ágazatokban, ahol ez szükségtelen, mert a piac magas értéket kényszerít ki, nincs, azokban az ágazatokban, ahol szükséges, ott létezik, és védi a munkavállalókat.

A tanulmány angol nyelven letölthető ezen a linken

http://www.liganet.hu/page/88/art/10273/akt/1/html/minimalberek-2019-ben.html