Mit gondol, tényleg nem innovatív a magyar mezőgazdaság?

2016. június 23. 08:08
Az innováció szempontjából az élelmiszeripar megítélése egészen kedvező a lakosság körében, a magas technikai igényű technológiai szektorokat követően a negyedik helyen áll, míg a mezőgazdaság az utolsók között található. Az innovatív élelmiszeripari termékek listáját a tejtermékek, míg az exportra alkalmas áruféléket a zöldség-gyümölcsfélék vezetik - derül ki a K&H 500 fős mintán végzett lakossági kutatásából. A vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan látja a lakosság a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart az innováció szemszögéből.
 

„Amellett, hogy a K&H a fenntartható agráriumért programunkkal közvetlenül támogatjuk a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjét vélhetően meghatározó fiatal szakemberek, kutatók munkáját, azt is fontosnak tartjuk felmérni, hogyan vélekedik a lakosság a szektorról. Mennyire érzékelhető a fogyasztók számára a szektor fejlődése, ők maguk milyen továbblépési irányokat tartanak fontosnak” - mondta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a kutatási eredmények publikálása kapcsán. Az 500 fős lakossági kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy innováció szempontjából az élelmiszeripar megítélése egészen kedvező: a magas technikai igényű technológiai szektorokat követően a negyedik helyen áll, míg a mezőgazdaság az utolsók között található - részletezte az eredményeket Tresó István.

A kutatás meglepő eredményeket hozott a lakosság vélekedéséről, miközben a mezőgazdaság valójában az egyik leginnovatívabb terület, a szektorban aktív vállalatok büdzséjük tetemes részét áldozzák kutatás-fejlesztésre.

Az agrárkutatás jövőjét alapjaiban meghatározó globális és lokális kihívások, mint például a klímaváltozásból eredő extrém szárazság, az erdőtüzek, a rendkívüli meteorológiai és hidrológiai esetek (pl. az extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások) rövid távon a mezőgazdasági termelés átalakítását, hosszú távon azonban új, innovatív technológiák fejlesztését és alkalmazását teszik szükségessé, amely folyamatban a kutatóktól a gazdálkodókon át a feldolgozókig minden szereplőnek meghatározó szerepe van. 

A kutatásból az is kiderül, hogy az előállított termékeknél a tejtermékek, az édesipari termékek és a pékáruk esetében találkoznak a legtöbb újdonsággal a fogyasztók. Ugyanakkor azok között a magyar termékek között, amelyek külföldön is megállhatják a helyüket, a zöldség-gyümölcsféléket, a húsokat és az alkohol termékeket értékelték a legjobb helyen. Az egyes fejlesztési területek szempontjából leginkább a környezetbarát technológiákat, a hagyományos élelmiszerek értékeinek megőrzését és az egészségtudatos táplálkozást lehetővé tevő élelmiszereket, technológiákat tartják legfontosabbnak az emberek.

Forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyre határozottabb lépések a pálmaolaj-felhasználás ellen

2018. február 13. 12:29
A kizárólag környezetbarát termékeket forgalmazó boltokban már jó ideje nem vesznek be olyan terméket a kínálatba, amely pálmaolajat tartalmaz. Olcsó alapanyag, amely valójában tragikusan drága, de is odafigyeléssel mi is tehetünk a jó ügyért.

Miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

2017. november 20. 09:24
Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).
Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?