Nagy István: stabil növekedési pályára állt a magyar mezőgazdaság

2020. március 04. 08:23
Nagy István agrárminiszter nyitotta meg az Agrárium 2020 konferenciát, mely a Portfolio Csoport szervezésében, ismert szakemberek részvételével mutatta be az ágazat idei évét jellemző legfontosabb változásokat és tudnivalókat. A tárcavezető amellett, hogy ismertette az ágazat tavalyi eredményeit, beszámolt a kormány ez évi legfontosabb, mezőgazdaságoz érintő kezdeményezéseiről is.

A tárcavezető az ágazat eredményeinek taglalásakor hangsúlyozta, a magyar mezőgazdaság stabil növekedési pályán van: az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 2010 és 2019 között 60%-kal emelkedett hazánkban, amivel a magyar agrárágazat kibocsátását tekintve hatodik az Európai Unió tagállamainak rangsorában.

A kibocsátás értéke tavaly megközelítette a 2800 milliárd forintot, ez pedig 3,5%-os növekedés éves összevetésben. Az exportált agrártermékek értéke 2019-ben mintegy 8,7 milliárd euró volt, ami 9%-os növekedést jelent az előző esztendőhöz képest. A miniszter mindemellett arról is beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztésben – a szélsőséges időjárás dacára – tavaly három növény esetében is rekordtermést könyvelhetett el hazánk. Napraforgóból több mint 3 tonna, őszi árpából 5,65 tonna, tavaszi árpából pedig 4,56 tonna termett átlagosan hektáronként az országban.

 

 
Fotó: Pelsőczy Csaba
Nagy számok jellemezték a mezőgazdaság versenyképességét növelő beruházásokat is: értékük 2019-ben meghaladta a 300 milliárd forintot – ez 15%-os növekedést jelent. Ennek kapcsán Nagy István elmondta:

 

a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében tavaly 205 milliárd forintot fizetett ki az állam, ennek több mint a fele volt beruházási jellegű támogatás.

„A 2019 szeptemberében indított kamattámogatási program keretében 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtunk 80%-os kamattámogatást.

Idén folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, ennek révén a vállalkozások szinte kamatmentesen juthatnak hozzá a napi működést finanszírozó hitelekhez” – magyarázta. Mint mondta, negyedik éve folyamatosan emelkedik a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége; ehhez is hozzájárult a 2019-ben kifizetett 800 milliárd forint értékű agrártámogatás. A VP keretében eddig 700 milliárd forint értékben születtek támogató döntések az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi ciklusában.

„A tavasszal benyújtandó támogatási kérelmek után több mint 450 milliárd forintot fizetünk majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímekre” – hangsúlyozta Nagy István.
Az agrárminiszter arról is beszélt, idén új pályázatokat is meghirdetnek, köztük olyanokat, melyekkel a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztésére biztosítanak forrásokat, s a többi közt a csemetekertek gépbeszerzésének támogatását is megindítják.

A tárcavezető kiemelte, az EU-ban elsőként vezet be hazánk egy olyan jövedelemstabilizáló eszközt, mely lehetőséget kínál majd a gazdálkodóknak arra, hogy csökkentsék az eddig nem biztosított kockázatokat. „Ez egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alap, melyhez a termelők önként csatlakozhatnak egy kedvezményes díj ellenében” – mondta. A miniszter a soron következő KAP reformjaira vonatkozó tárgyalásokról is beszélt. Szavai szerint a magyar mezőgazdaság számára döntő fontosságú, hogy a források a legnagyobb biztonsággal, tervezhetően, a legkisebb pénzügyi kockázatok mellett állhassanak rendelkezésre. Mint mondta, az EU intézkedéscsomagja, az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) alapjaiban határozza meg az európai szakpolitikát.

A magyar kormány célja, hogy teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, miközben mindent megtesz azért, hogy megvédje a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat.

 

 
 
2020-ban is a hazai klímavédelmi intézkedések középpontjában áll a tárca országfásítási programja, emellett a méhészek támogatása is nagy hangsúlyt kap. „Az Agrárminisztérium tisztában van a méhészeti ágazat stratégiai jelentőségével, ezért minden eszközzel igyekszünk támogatni az abban dolgozókat” – emelte ki Nagy István, hangsúlyozva, hogy a méhek és az egyéb beporzók a tápláléklánc alapját jelentik, s nélkülük elképzelhetetlen a földi lét. Ezt szem előtt tartva bevezetik a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni SZJA-mentességet.

 

A VP támogatásával számos új innovációs csoport kezdheti meg működését: a miniszter szavai szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatói a gazdálkodókkal közösen keresik majd a válaszokat napjaink legfőbb kihívásaira.

Az agrárminiszter emlékeztetett a hatályba lépett új öntözési törvényre is, aminek kapcsán elmondta, 10 éven keresztül évi 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre öntözésfejlesztést célzó beruházásokra. Ezek kivitelezésének zökkenőmentességét és gyorsaságát is segíti a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ, mely az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is kulcsszerepet tölt be. A birtokrendezésről szóló törvénycsomagot idén tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés.

„Fontos feladatok várnak ránk idén a jogalkotás terén. Folytatjuk a családi gazdaságok működését és az őstermelői tevékenység folytatását lehetővé tévő szabályozási környezet rendezését, illetve a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítását. Továbbá

célul tűztük ki egy új bortörvény megalkotását is, mely a szőlészek és borászok számára egyszerűbb, átláthatóbb, kevesebb adminisztrációs teherrel járó jogszabályi környezetet teremt majd” – magyarázta az agrárminiszter.

Hozzátette: 2020-ban kiemelt figyelmet fordítanak a generációváltás témájára: a többi közt olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely alapjaiban könnyítheti meg a gazdaságátadást, illetve minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek idén az agrárpályát népszerűsítő kampányokra is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Vendégmunkások nélkül összeomlik az európai mezőgazdaság? – itt a keddi MANDINER PODCAST!

2020. május 13. 08:15
Akadozik a mezőgazdasági termelés Nyugat-Európában, mert több ezer vendégmunkás hiányzik a földekről.

Koronavírus: új jogszabályokkal védenék a magyar agráriumot

2020. március 23. 08:08
Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös javaslatcsomagot juttatott el a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport számára, azt követően, hogy a kamara szakmai elemzést készített a koronavírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, illetve kockázatairól - tájékoztatta az agrárszektor.hu-t Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette, a gazdálkodók likviditási nehézségeinek és adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a javaslatok közül többől már a napokban jogszabály születhet. Az elnökkel többet között arról is beszélgettünk, mely ágazatokat érintheti a legsúlyosabban a koronavírus, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a járványnak, illetve megtudtuk, milyen megoldási javaslatokat dolgozott ki a kamara.