Nem csak a gazdálkodók javát szolgálja a Közös Agrárpolitika

2018. március 01. 08:14
Az Európai Bizottság mind a 28 uniós tagállamban felmérés készített arról, hogyan vélekednek az emberek a közös agrárpolitikáról – közölte a nak.hu. 

A felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a válaszadók több mint 60 százalék szerint a közös agrárpolitika nem csak a gazdálkodóknak, hanem minden polgárnak a javát szolgálja. A Magyarországon megkérdezettek körében még magasabb, 73 százalék az aránya azoknak, akik így vélekednek.

Ami a közös agrárpolitika prioritásait illeti, az uniós polgárok 62 százaléka úgy gondolja, hogy az EU-nak a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállítását kellene kiemelt célként kezelnie. A magyar válaszadók 55 százaléka osztja ezt a véleményt. Csaknem ugyanennyien (51 százalék) tartják közülük fontosnak a megfizethető élelmiszerárak biztosítását.

A magyarországi adatok itt elérhetőek.

https://www.otpagrar.hu/Hirek/Reszletek?id=102579

 

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Magyar mezőgazdasági projektek Tunéziában

2016. március 16. 07:57
Új kereskedelmi képviselet megnyitásáról kötött megállapodást Magyar Levente Tunéziában.

Közös ünnep, közös nyilatkozat

2017. május 02. 11:24
Közösen helyezték el virágaikat a városligetben 2017 május elsején a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői.  Az ünnepi megemlékezés után Földiák András, a munkavállalói oldal soros elnöke felolvasta az öt konfödercáió közös nyilatkozatát. 
 
A szakszervezetek 10 órakor kezdődő megemlékezése keretében összeállítás hangzott el az 1890-es, első május elseje követeléseiről és megemlékezéséről. Az egybegyűlteg meghallgathatták, hogyan érvelt a korabeli, 1890-es Népszava - az 1889-es Párizsi Kongresszusra hivatkozva - a május elseje megünnepléséért:
- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.

Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.

A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.