Nem drágul a tojás az európai botrány miatt

2017. augusztus 21. 07:02
A szennyezett tojások darabszáma és volumene nem éri el azt a szintet, hogy az árban változást okozzon, azonban a piaci folyamatokat befolyásolhatja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt javasolja, hogy vásárláskor a magyar étkezési tojásokat részesítsék előnyben a fogyasztók.

A szennyezett tojások mennyisége önmagában ugyan nagy, de az európai termeléshez képest kis volumen - mondta Nagy Attila, a Nébih igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatornán. Szerinte a magyar tojásszektor profitálhat a botrányból. A hamisított tételek nem kerülhettek Magyarországra, és nem szennyezhették a magyar tojást – tette hozzá.

A botrány kezdete óta a Nébih azt javasolja, hogy a vásárlók magyar tojást fogyasszanak, a mostani ismeretek szerint azok biztonságosak. Folyamatosan ellenőrzik az országba érkező tojás szállítmányokat is, a nyugati országokban pedig megsemmisítik az érintett tojásokat.

A "holland tojásügy" előzménye, hogy múlt hét péntekig 15 uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc. 

A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására. A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

A mezőgazdasági cégek számítanak leginkább fejlesztésekre

2018. június 28. 07:51
2007 óta nem akartak ennyien fejleszteni a magyar cégek közül, jelenleg ugyanis a kkv-k 75 százaléka – köztük jelentős számban agrárcég – készül valamilyen beruházásra. A célokat tekintve jelenleg a termelő beruházások állnak a középpontban.

Lehetőségek és korlátok a biotermékek piacán

2017. július 26. 07:57
A magyar mezőgazdaságra általánosan jellemző kihívásokkal kell megküzdeniük az ökológiai gazdálkodást folytató termelőknek is, hiszen létre kell hozniuk a termelői szerveződéseiket, fejleszteni kell a piaci információs rendszereiket és a hazai feldolgozó-kapacitásokat is.