Nem drágul a tojás az európai botrány miatt

2017. augusztus 21. 07:02
A szennyezett tojások darabszáma és volumene nem éri el azt a szintet, hogy az árban változást okozzon, azonban a piaci folyamatokat befolyásolhatja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt javasolja, hogy vásárláskor a magyar étkezési tojásokat részesítsék előnyben a fogyasztók.

A szennyezett tojások mennyisége önmagában ugyan nagy, de az európai termeléshez képest kis volumen - mondta Nagy Attila, a Nébih igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatornán. Szerinte a magyar tojásszektor profitálhat a botrányból. A hamisított tételek nem kerülhettek Magyarországra, és nem szennyezhették a magyar tojást – tette hozzá.

A botrány kezdete óta a Nébih azt javasolja, hogy a vásárlók magyar tojást fogyasszanak, a mostani ismeretek szerint azok biztonságosak. Folyamatosan ellenőrzik az országba érkező tojás szállítmányokat is, a nyugati országokban pedig megsemmisítik az érintett tojásokat.

A "holland tojásügy" előzménye, hogy múlt hét péntekig 15 uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc. 

A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására. A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Toborzás helyett megtartás

2018. július 12. 08:04
Mindenféle feltételes mód nélkül kijelenthető, hogy munkaerőhiány van, méghozzá sok szektorban feszítő, már-már a termelést, növekedést, új befektetéseket veszélyeztető. Az azonban komoly kérdés, hogy mihez kezdenek ezzel a helyzettel a cégek. Még több erőforrást tesznek a toborzásba, hogy mégis meglegyen a szükséges létszám? Még kevesebb figyelmet fordítva már meglévő munkatársaikra, aminek következtében aztán még többet keresgélhetnek? Ezt a hozzáállást látja sok cégnél hibának Túri Péter, aki az Elkötelezett csapat - Munkaerőhiány helyett címmel írt könyvet.

Miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

2017. november 20. 09:24
Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).
Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?