Órákban számított szabadság évközi munkaidő-változásnál

2020. augusztus 24. 09:11
A munkavállaló 1983-as születésű, 26 munkanap szabadság illeti meg az évben – írta olvasónk. Január 1-jétől április 30-áig a heti munkaideje 40 óra, a napi munkaideje 8 óra. Május 1-jétől július 31-éig a heti munkaideje 12 óra, a napi munkaideje 2,4 óra, Augusztus 1-jétől december 31-éig a heti munkaideje 40 óra, a napi munkaideje 8 óra. A munkáltató egész évben órában tartja nyilván a szabadságát a munkavállalónak. Mennyi szabadság jár ebben az esetben az egész évre a munkavállalónak? Hogyan kell ezt kiszámítani? Kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Órákban számított szabadság évközi munkaidő-változásnál

A Legfelsőbb Bíróság MK 19. számú állásfoglalása értelmében a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Az egy napra fizetendő távolléti díj összege azonban értelemszerűen alacsonyabb lesz, mint teljes munkaidőben.

A munka törvénykönyve (
Mt.) 124. §-a alapján abból kell kiindulni, hogy amennyiben a munkavállaló foglalkoztatására egyenlőtlen munkarendben kerül sor, a szabadságot (betegszabadságot is beleértve) kétféleképpen lehet kiadni és nyilvántartani. A törvény a szabadságot naptári évenként határozza meg, ezért a munkáltatónak már év elején el kell döntenie, hogy melyik szabadságkiadási módot választja és ezt a naptári év során nem változtathatja meg.

Az egyik lehetősége a munkáltatónak, hogy munkanapban tartja nyilván és abban is adja ki a szabadságot akként, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaszüneti napot és a heti pihenőnapot. Ha például egy munkavállaló a heti öt munkanapból az egyik héten négy napon át 8 órát dolgozik, az ötödik napon nem végez munkát, míg a következő héten egyetlen napon dolgozik 8 órát, a heti négy, illetve heti egy munkanapján dolgozza le a munkaidejét. Ekkor szabadságot nem csak arra a napra kell kiadni a munkavállalónak, amikor be volt osztva 8 órára, hiszen a fennmaradó egy napja (első héten) nem pihenőnap és nem is munkaszüneti nap. Lényeges, hogy a szabadságnapot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a távol töltött szabadságnapra hány órára lett volna beosztva.

Ha a munkáltató a másik lehetőséget választja, akkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor órákban kell számolni. Ekkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani, azaz olyan óraszámban, ahogy a távol töltött szabadságnapra be volt osztva a munkavállaló. Ebben az esetben tehát a beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távolléte napján eredetileg be volt osztva. Ennyi órára kell a távolléti díjat is elszámolni. Munkaidő-beosztás hiányában pedig a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy történik, hogy a munkavállalót megillető szabadság munkanapokban meghatározott mértékét szorozni kell a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidő mértékével; például, a 26 munkanap szabadsággal rendelkező, általános teljes napi munkaidőben, azaz napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalónak ilyen esetben 26 x 8 = 208 óra szabadsága van a teljes naptári évre. Ehhez képest a kérdés szerinti esetben arányosan kell számolni:

♦ április 30-áig 26/12 = 2,167 nap/hónap, a 4 hónapra 8,66 nap, mely *8 órával 69,3, azaz 69 órának felel meg,
♦ július 31-éig 26/12 = 2,167 nap/hónap, a 3 hónapra 6,5 nap, mely *2,4 órával 15,6, azaz 16 órának felel meg,
♦ december 31-éig 26/12 = 2,167 nap/hónap, az 5 hónapra 10,835 nap, mely *8 órával 86,68, azaz 87 órának felel meg,
összesen tehát 172 óra szabadság illeti meg a munkavállalót.

 

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Jelentős elbocsátásokat valószínűsít még az év vége előtt a LIGA

2020. szeptember 28. 09:59
A csökkentett munkaidőhöz járuló bértámogatást újból be kell vezetni, mert a következő hónapokban nő majd az elbocsátások száma, de az álláskeresési járadék időtartamát is meg kellene hosszabbítani - mondta 2020. szeptember 24-én az InfoRádiónak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke.

100-ból 98 embert már nem az utcáról veszünk fel

2019. november 06. 14:15
Fizikai munkaerő szempontjából Budapesten és környékén - 2% alatti munkanélküliségi ráta mellett - már nem lehet munkaerő-tartalékról beszélni. Így a Continental számára versenyképességi kérdés a megfelelő munkaerő megtalálása, akár a Fülöp-szigetekről is. A magyarországi céget és telephelyeket nem érinti a Continental AG által bejelentett nemzetközi átalakítási program, sőt a cég a mesterséges intelligencia fejlesztő központját is Budapesten hozta létre. A munkaerő becsábításáról, relokációról, az ipar 4.0-nak megfelelő képzésekről és kompetenciaigényről beszélgettünk a Continental Automotive Hungary Kft. budapesti HR vezetőjével, Kalmár Ákossal.