Szakszervezetek: alkotmányellenes a gazdasági mentőcsomag több pontja - a pártok segítségét kérik

2020. április 30. 08:05
A Magyar Szakszervezeti Szövetség emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulna, de ettől a jogtól megfosztották a szakszervezeteket. Ezért most a parlamenti pártokat kérik, tegyék meg ezt.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulna, de ettől a jogtól megfosztották a szakszervezeteket. Ezért most a parlamenti pártokat kérik, tegyék meg ezt.
Több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat és számos nemzetközi egyezményt is a gazdasági mentőcsomagként ismertté vált kormányrendelet, különösen annak azon passzusa, amely kimondja: „a munkavállaló és a munkáltató a Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet" – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Kordás László, a szövetség elnöke szerint ez látszólag mindkét félnek korlátlan lehetőséget biztosít, a gyakorlatban azonban felhatalmazza a munkáltatókat arra, hogy eltérjenek az Mt.-ben szabályozott alapvető munkajogi előírásoktól is. Ez végtelenül veszélyes és alkotmányellenes is – érvel az elnök. A MASZSZ a kormányhatározat azonnali megsemmisítését követelné az Alkotmánybíróságtól, ha lenne még joga közvetlenül a testülethez fordulni, ám ettől évekkel ezelőtt megfosztotta a kormány a szakszervezeteket is. A szövetség ezért a parlamenti pártok képviselőitől várja, tegyék meg ezt a szakszervezet helyett. (Az Alaptörvény hatályba lépését követően az utólagos normakontroll lehetősége kizárólag a kormányt, az országgyűlési képviselők egynegyedét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és az ombudsmant illeti meg.) A Munka törvénykönyve számos minimum-garanciát fogalmaz meg a munkavállalók jogvédelmére, ám az ominózus kormányhatározat ezt is felülírja. Ilyen egyebek között az, hogy a munkavállaló személyiségi joga csak előzetes tájékoztatás alapján, szükséges és arányos mértékben korlátozható. A minimum-szabályra jó példa a kötelező legkisebb munkabér előírása, a napi pihenőidő szabálya, az egyenlő munkáért egyelő bér elve, a munkavégzés biztonságának munkáltató általi szavatolása is – magyarázza Kordás László, aki szerint ezek az előírások tételesen szerepelnek a törvényben, és ezektől nem lehet eltérni. Legalább ennyire aggályos, az „objektív intézményvédelmi kötelezettség" alóli felmentés – az Mt.-től való eltérés ezzel is jár –, mert ez az évtizedes szabály kifejezetten előírja, hogy az állam nemcsak, hogy nem sértheti a jogokat, hanem kifejezetten védenie is kell azokat. Ez azért lényeges, mert a rendelet védelmében a jogalkotó biztosan azt hozná fel, hogy a munkavállalóknak nem kötelező a saját kárukra szerződni, nem várja el tőlük senki, hogy az Mt-től eltérően szerződjenek. A jelen helyzetben azonban egy kiszolgáltatott munkavállaló érthető módon lényegesen nagyobb hajlandóságot fog mutatni arra, hogy a munkabérhez, a pihenőidőhöz, a szabad mozgáshoz, a biztonsághoz, a méltóságához való jogát feladja – magyarázza az elnök. Kordás László hangsúlyozta: az államnak kötelezően és kategorikusan ki kell zárnia a jogfosztásnak még a lehetőségét is. A MASZSZ az alkotmánybírósági beadványtól – magától a testülettől – a radikális jogkorlátozási lehetőségeket tartalmazó határozat megsemmisítését várja.    
MSZP: a vészhelyzetre hivatkozva veszik el a dolgozók jogait és méltóságát
A szakszervezeti kérésre azonnal reagált a  Magyar Szocialista Párt: szerdán közleményben jelezték, hogy támogatják és segítik a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését. „A Kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan helyzetet teremtett, amelyben a munkavállalókat a teljes kiszolgáltatottság állapotába taszították. Se az emberi méltóságuk, se az egészséghez, se a pihenéshez való joguk nincs biztosítva. A Kormány ezzel a modernkori rabszolgaság egy formáját akarja Magyarországon megvalósítani” - írja az MSZP.
Szerintük Munka Törvénykönyvétől való eltérés lehetőségéből adódik, hogy a munkavállalókat olyan megalázó módon dolgoztassák, minta nem is emberek volnának.

 

A párt úgy véli, a rendeletre hivatkozva a munkáltató most megteheti, hogy egyes dolgozók mondvacsinált okokból kevesebb bért kapjanak (például, hogy kevesebbet fizessen valakinek azért, mert nő, vagy azért mert gyermeket nevel); hogy lebontsák az „egyenlő munkáért egyenlő bért” -elvét, és hogy a munkavállalókat ne engedjék el egyáltalán szabadságra, hanem addig dolgoztassák őket, ameddig az az egészségük rovására nem megy. Az MSZP azzal segíti a szakszervezeteket, hogy országgyűlési képviselőcsoportjuk előkészíti  az alkotmánybírósági beadvány tervezetét, ami a munkavállalók védelmét szolgáló közös ellenzéki kezdeményezés alapja lehet – és persze támogatja annak benyújtását is. 
nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Hosszú hétvége jön: munkavégzés, bérpótlék, szabadság ünnepnapkor

2019. augusztus 09. 07:52
Idén augusztus 10-én dolgozniuk kell az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, cserébe augusztus 17-20-a között élvezhetik a négynapos hosszú hétvégét. Áthelyezett munkanapra mikor adható ki szabadság, s hogyan rendelhető el túlóra hat munkanapos héten?

Nincs bérmegállapodás, a kormány fog dönteni

2018. december 20. 09:48
A VKF szerda délutáni ülésén se született alku a 2019-es béremelésről