Az idei év első félévében 9801 fővel több volt a táppénzesek napi átlagos létszáma mint 2020-ban, annak ellenére, hogy tavaly márciusban váratlanul tört be az országba a koronavírus-járvány, míg a harmadik hullámra végig számítani lehetett. Ez nemcsak a koronavírusos megbetegedések száma alapján meglepő, hanem a karanténban tartózkodók száma szerint is: 2021 első felében ugyanis jóval kevesebb magyar került házikaranténba, és kellett emiatt betegszabadságra, táppénzre mennie – részben annak is köszönhetően, hogy lazultak a karanténszabályok. 2020-ban azonban még jóval szigorúbb volt a házikarantén-rendszer. Ennek ellenére a táppénzen lévők száma jelentősen nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,5 százalékkal többen voltak táppénzen az idei év első felében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Bár már januárban több volt a táppénzen lévők napi átlagos száma, mint 2020 első havában, tulajdonképpen az áprilisi adatok okoztak nagy többletet. Ahogy arra még biztosan sokan emlékeznek, akkor kezdett súlyosbodni a harmadik hullám.

A grafikonon az is megfigyelhető, hogy 2019-ről 2020 első félévére is történt egy nagyobb ugrás. Sőt, 2018-ról 2019-re is. A megelőző években nem volt akkora a növekedés az első félév adataiban. Ennek hátterében 2020-ban természetesen az új koronavírus-járvány állt, 2019-ben év elején pedig a 2018/2019. évi influenzajárvány betegített meg sokkal több dolgozót. (Ebből az a tanulság is levonható, hogy még könnyen megúsztuk, hiszen egy influenza-sújtotta évhez képest is mindössze 4 százalék volt a növekedés a megbetegedések számában - az iskolabezárások, szigorú korlátozó intézkedés, maszkviselés, távolságtartás, stb. mellett. Ezek nélkül elképzelhető, mennyivel több megbetegedés történt volna.)

Mit hozhat a negyedik hullám?

Jóslásokba nem lenne érdemes bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy hányan betegedhetnek le a negyedik hullámban, viszont vannak tények, amelyekből kiindulhatunk. A legfrissebb adatok szerint a magyar beoltottak száma 5 881 493, közülük 5 635 553 fő már a második oltását is megkapta, 725 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. Azt nem tudhatjuk, mennyien vannak közülük az aktív dolgozók, és hogy őket megvédi-e az oltás annyira a vírustól, hogy tünetek nélkül vészeljék át a fertőzést. Ugyanis az oltás elsődleges célja, hogy a halálozás és kórházba kerülés esélyét jelentősen lecsökkentse, azonban a koronavírus attól még betegíthet.

Mennyi betegszabadság jár, mekkora a betegszabadság mértéke? Betegszabadság kalkulátor 2021: ennyi a betegszabadság 2021 során. Mutatjuk, a betegszabadság hány százalék!

Ha pedig a vírus szabadon terjed - márpedig eddig annak ellenére, hogy hivatalosan is bejelentették a negyedik hullámot, nem rendeltek el védekezési intézkedéseket -, akkor betegíteni is fog, tehát szükség lehet rá, hogy a dolgozók betegszabadságot, táppénzt vegyenek igénybe a gyógyuláshoz. Abból kiindulva, hogy a harmadik hullám alatt többen mentek táppénzre, arra következtethetünk, hogy a vírus új variánsa és a kevésbé korlátozott élet több megbetegedést idéz elő. Viszont akkor még nem állt rendelkezésre nagy mennyiségben oltóanyag, az oltási terv még az elején tartott.

A másik fontos tényező, amely meghatározó lehet a negyedik hullám alatt, hogy idén valószínűleg az influenza járvány sem kíméli majd a lakosságot. A tavalyi évben gyakorlatilag elmaradt az influenza szezon, ami nagyrészt a koronavírus megfékezése érdekében hozott intézkedésekkel magyarázható, idénre viszont egyrészt kevesebb korlátozással, másrészt gyengébb immunrendszerrel, harmadrészt influenza elleni nyájimmunitás nélkül vághatunk neki az ősznek.

Influenza-járványgörbe az elmúlt három évben (kék vonal). Forrás: NNK

Ahogy arról év elején a Pénzcentrum beszámolt, 2020-ban rendkívül megnőtt év végére a táppénzen lévő dolgozók száma. A múlt év végi kilengés óriási volt: az utolsó negyedév három hónapját nézve átlagosan 21 százalékkal emelkedett a táppénzen lévők száma a 2019-es adatokhoz képest. Ez az arány csak a decembert tekintve 42 százalék volt.

A táppénzen lévő számának megugrásának görbéje tökéletesen ráillik a második hullám felívelésére, bár nemcsak azok a dolgozók kényszerülhettek táppénzre menni, akik valóban betegek voltak. Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt került karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen volt és részére társadalombiztosítási táppénz járt, (de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem). Így a karantén alatt (két hét, vagy később 10 nap) sokan választhatták a szabadságolás helyett a táppénzt is, hogy ne kelljen fizetetlen szabadságra menniük.

Kimerülten, betegen dolgozzuk végig az évet?

Valószínűleg még ezek a rekordokat döntő táppénz adatok sem fedik a valóságot, hogy hány dolgozó betegedett le az adott évben, és esett ki a munkából. Mivel rengeteg cégnél rendeltek el home office-t, illetve sok helyen még mindig számos dolgozó dolgozik távmunkában, vagy hibrid formában, így a betegséget el is lehet titkolni. Egy "kis megfázással" közösségbe valószínűleg nem menne egy munkavállaló, hanem betegszabadságon lenne otthon, viszont ha egyébként is otthonról dolgozik, pár tünet miatt nem íratja ki magát. Bár ez pusztán feltételezés, arra viszont vannak adatok, hogy a beteg gyerekek miatt távol maradók aránya 2020 tavaszán és nyár elején majdnem háromnegyedével csökkent egy kutatás szerint (40 vállalat 15 ezer magyar munkavállalójának távolmaradása alapján). Tehát a home office, vagy hibrid munkavégzés "kiradírozhatja" a beteg dolgozók egy részét a statisztikákból, ha azok nem mennek el betegszabadságra, táppénzre.

A másik problémát a kimerültség jelentheti a dolgozók számára - és most nem a járvány okozta stresszről van szó elsősorban, hanem pusztán arról, hogy a múlt évben rengeteg dolgozó nem tudta úgy kivenni a szabadságait, ahogy szerette volna. Sokan - főként a kisgyermekesek - a hirtelen lezárások miatt több napot kényszerültek kivenni, mivel nem tudták azonnal megoldani a gyermekfelügyeletet. Máshol a munkáltatók adtak ki kötelezően szabadságokat a boltbezárások idejére, vagy a bizonytalan időkre előre hozták a "leállásokat" a gyárak.

Mindez azt eredményezte, hogy 2020-ban a dolgozók jelentős része nem tudta a szabadságát valós pihenéssel, feltöltődéssel - nyaralással - tölteni, így dolgozta végig az évet, ennek következtében kimerült. Ezt a kimerültséget - akár a ki nem vett szabadságokat más években - hozták át 2021-re is. Eddig ez az év sokkal kevésbé hektikus, és jobban tervezhető, viszont ebben az évben is egyik hullám jön a másik után. Pihenésre azonban nagy szükség van, ugyanis az, aki kimerülten, betegen dolgozik sokkal többet kockáztat, minthogy kiesik pár napra a munkából.

Nem szabad végkimerülésig dolgozni

Bár a dolgozók gyakran érzik, hogy túl nagy súllyal nehezedik rájuk a munka, hogy a kiégés határán billegnek, hogy már hétfőn a pénteket várják, állandóan feszültek, ingerültek - mégsem mennek el szabadságra. Mert majd őszi szünetben, mert karácsonyra kell napokat tartalékolni, mert most van a legnagyobb hajtás, nem tehetik meg, hogy éppen most ne legyenek ott, stb. Egy idő után azonban, ha túl sokáig feszítik a húrt, a vitális kimerültségből - hiszen a stressz képes rendkívül legyengíteni az immunrendszert is - megbetegedés lesz. Nátha, megfázás, gyomorfájás, megmerevedő nyakizmok, beállt hátak, és így tovább.

Sokszor a szervezetnek muszáj megnyomnia a stop-gombot a dolgozók helyett, és kényszerpihenőre küldeni őket, viszont abban már nincs köszönet. Hiszen a betegszabadság, táppénz, a gyógyulást jelenti, és nem a pihenést, feltöltődést szolgálja elsősorban, mint a szabadság. Minden szempontból előnyösebb lenne megelőzni, hogy az ember hirtelen "lerobbanjon" - hiszen egy szabadság tervezhetőbb, mint egy betegség, és anyagilag sem jelent érvágást.

Ezenkívül valójában a munkáltatóknak sem éri meg, hogy agyonhajszolják a dolgozóikat. Már kutatásban is bizonyították, hogy a krónikus munkahelyi stressz egészségkárosító hatásai mellett - mint az elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri és rákos megbetegedés, depresszió - gazdasági szempontból is előnytelenek. (Ez a két tényező szorosan összefügg.) Hiszen nemcsak hiányzások adódhatnak belőle, hanem egy vitálisan kimerült dolgozó motiváltsága, teljesítménye, hatékonysága csökken, gyakoribbá válnak a hibák, és ezáltal szaporodnak a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések is. Könnyen belátható, hogy ez egy épeszű munkáltatónak sem érdeke.

Tehát a kimerült, a kiégés határán álló, illetve betegen dolgozó munkavállalók önmaguknak is ártanak, és a munkájukat sem látják el rendesen. Hosszú távon pedig mindenképp egészségügyi és gazdasági károkat is okoznak maguknak, és a munkáltatónak is - akik sokszor ezt a hosszú távú hátrányt nem látják a rövidtávú "előnyök" miatt. A dolgozóknak és munkáltatóknak is az az érdeke, hogy egészségesen, és kellőképpen kipihenten, motiváltan végezhessék az alkalmazottak a munkájukat.

https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20210929/rengeteg-dolgozo-mondhat-le-fizetese-egy-reszerol-a-negyedik-hullamban-nem-kis-osszegrol-lehet-szo-1118130