Végleg kiszorulhat a boltokból a magyar hagyma: mi lesz így nemzeti ételeinkkel?

2020. május 21. 07:45
Finom magyaros ételeink egyik fontos alapanyaga a vöröshagyma, amiből éves szinten fejenként átlagosan 10-12 kilót fogyasztunk. Jóllehet, a zöldség keresettsége az évek során nem csökkent, a hazai termőterületek nagysága és az éves terméshozam hanyatlóban van, így már a régi makói hagyma hírneve sem a régi. A HelloVidék egy Békés megyei hagymatermesztőt kérdezett, mi állhat a jelenség hátterében.
Végleg kiszorulhat a boltokból a magyar hagyma: mi lesz így nemzeti ételeinkkel?

A világ legtöbb hagymáját, nem túl meglepő módon, Kínában termesztik, évi 24 millió tonnát, amit a 19 milliós India és az egyaránt 3-3 milliót termelő Egyiptom és USA követi. Európában a hagymanagyhatalmakhoz képest az intenzív növénytermesztést folytató Hollandia vezet 1,4 millióval, amit Spanyolország, alig lemaradva, 1,3, Ukrajna pedig 1 millió tonnával követ a 2017-es adatok szerint. Magyarország ehhez képest az éves közel 40 ezer tonnájával (2018-as KSH-adat) messze-messze elmarad az élbolytól, miközben a termőterületek nagysága folyamatosan csökken, a behozni kényszerült import aránya pedig nő.

A kamuti hagymatermesztő szerint nemhogy a külhonról betelepült, de már az őshonos fajok hatékony irtása sem megoldott, így mind az évelők, mind a magról kelők (például parlagfű) esetében nagy fejtörést okoz engedélyezett szerek híján az irtás, jószerivel csak a költséges és időigényes kézimunka szerepel sokszor a palettájukon. Folyamatosan keresik a használható készítményeket, amikhez igyekeznek megszerezni a szükséges engedélyeket is, de a hatóságok malmai igen lassan őrölnek.

A változó klimatikus viszonyokra a tudomány kijátszhatná a fajtanemesítés ütőkártyáját, amivel olyan jól termő magyar hagymát kísérletezhetnének ki, ami a megváltozott körülményekhez gond nélkül igazodni tudna, Földesi István szerint azonban ennek jeleit egyáltalán nem látni. Éppen ezért, mivel a nehezítő körülmények miatt egyre többen hagynak fel a hagymatermesztéssel, a kereslet viszont nem csökken a népszerű zöldség iránt, aminek a magyar termelők csak az 50-60%-át tudják kielégíteni, egyre több import zöldségre van szükség. A friss hazait jellemzően 6-8 hónap alatt elkapkodják, utána pedig marad a holland, a német, az ausztriai vagy a szlovák.

Konkrétan ez ellen nem tesz senki semmit, aminek a direkt hatását éreznénk. Közvetett próbálkozások vannak, de egyelőre a nemzetközi piaci helyzettől függ, hogy milyen áron és volumenben szakad ránk a külföldi áru. A magyar áru promótálása, a kereskedelmi láncok ez irányba noszogatása, a bejövő áru fokozott ellenőrzése, a hazai áfa %-os csökkentése segíthetne

– árnyalta jobban a képet a kamuti termelő.

Mindemellett az életkörülmények és az életvitel is jelentősen változtatott a hagymavásárlási szokásokon. A korábbi gyakorlattal ellentétben, ami még bevett szokás volt nagyszüleink idejében, már nem zsákszámra vásároljuk és tároljuk egész télen a zöldséget, hanem amikor éppen szükség van rá, friss termékként rohanunk érte a boltba, akár csak az aznapi pékáruért. A magyar termelőknek ehhez, ha a gépparkon nem is, de a tárolási gyakorlatukon jelentősen változtatniuk kell, így a most jellemző 6-8 hónapos ellátottságot akár reális célként 9-11-re is feltornázhatnák, amivel akár az importuralmat is derékba törhetnék.

Szerintem a szántóföldön nincs lemaradásunk. Talán túlságosan ráálltunk a mennyiségi termelésre. Ha szerényebb termésátlagokat céloznánk meg, jobb lenne a minőség, ami a tárolhatóságot jelentősen befolyásolja. A betakarítási, betárolási, tároló- és feldolgozó, csomagoló technológiában nagy a lemaradás, de komoly fejlesztések folynak szigetszerűen termelőknél

– írta le a magyarok helyzetét a megváltozott szokások kapcsán Földesi István.

A romló magyarországi adatokra reagálva a NAK 2017-ben létrehozta a hagyma munkacsoportot, amelynek elsődleges feladata az volt, hogy hatékonyabbá tegye a termelést és piacszervezést. Bár a hazai termesztők nagy részét tömörítő szervezet azóta is működik, az elért eredmények a kamuti hagymatermesztő szerint nem hozták az általuk vártakat.

A munkacsoport léte és működése sem a termelők számában, sem a termőterület nagyságában nem hozott fellendülést. Célja a stabilitás elérése volt szerintem. Viszont a javaslatainkból se valósult meg semmi, ami javította volna a sorsunkat. Ami jobb lett: a termelők többet beszélnek egymással, ritkábban vezetnek meg bennünket az ellenérdekű felek, gyorsabban terjednek az információk, és a hagyma fajtabemutatók rendre nagy látogatottsággal, jól sikerültek

– hozott fel néhány pozitív eredményt a munkacsoport kapcsán Földesi István.

A HelloVidék legvégül kíváncsi volt arra, miként látja a kamuti hagymatermesztő, hogyan érinti a március óta tartó vészhelyzet kihirdetése és a koronavírus miatti korlátozások a vöröshagyma-termesztők mindennapjait, ami kapcsán megszólalónk óvatosan, mégis biztatóan nyilatkozott:

A hatása kiszámíthatatlan, hasonló lesz, mint a többi zöldségnövény esetében. A kézi munkaerőt mindez nem befolyásolja térségünkben, viszont ahol külföldiek dolgoznak, ott a zöldségtermesztésben nagy problémák vannak. A kis- és nagybani piacok szerepe már az előbbi években csökkent, ami ennek következtében felgyorsulhat. Az árakat a hazai termelői viselkedés, de főleg a nemzetközi kínálat és ár befolyásolja. Ha a külföldi útját hozzánk hasonlóan (áfa, szermaradványok, stb.) nem nehezítik, továbbra is versenyhátrányban vagyunk. A COVID-nak erre szerintem nincs hatása.

A tavalyi duplájára szökő vöröshagyma ára időközben mérséklődött, ám nehéz megmondani, hogy idén tapasztalhatunk-e hasonlóan kiugró árnövekedést. Ahogy Földesi István is utalt rá, a magyar árképzésre jelentős hatással vannak a külföldi termésátlagok és az import zöldségek árai is, így csak remélni lehet, hogy az idei évben a szokott áron szerezhetjük majd be ételeink egyik legfőbb alapanyagát.

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

A SafeConsume üzenete az I. Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából

2019. június 11. 12:06
A világ élelmiszer külkereskedelme több mint évi 1,6 billió USD, amely komplex élelmiszerellátó rendszereken keresztül valósul meg. Az élelmiszerbiztonság fenntartása emiatt nemzetközi összefogást és szektorok közötti együttműködést igényel. 2015 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elfogadta a Fenntartható Fejlődési Keretrendszert (Agenda 2030), majd három évvel később június 7-ét az Élelmiszerbiztonság Világnapjának választotta. 

Aranybánya az élelmiszer-hulladék

2018. december 12. 09:19
A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekben igencsak hasznos anyagok találhatók, csak eddig vagy nem figyeltünk oda kellőképpen, vagy nem is tudtunk róla, hogy ez létezhet. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményét Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézetének intézetvezető egyetemi tanára osztotta meg velünk.