2019-ben a vizsgált munkáltatók 73 százalékánál (11 249 esetben) találtak a munkaügyi ellenőrök szabálytalanságokat. A leggyakoribb probléma a fekete foglalkoztatás, aminek az aránya folyamatosan nő. Míg 2013-ban a vizsgált munkaadók 7,5 százalékának találtak ilyen munkavállalót, 2020-ban már 13,5 százaléknál. Nagymihály János megjegyezi, hogy az esetek többségében ez tudatos munkaadói döntés. “Nagyon kevés esetben történik meg, hogy könyvelői vagy vezetői hanyagság miatt marad el a bejelentés” - mondja. A második helyen a pótlékok fizetése körüli hiányosságok állnak, ami a szakember szerint inkább pontatlanságra, hanyagságra, a vezetés és a bérszámfejtés miatti rossz kommunikációra vezethető vissza. Jöjjön most néhány jó tanács az egykori munkaügyi ellenőrtől.
 

Ne legyen a munkaszerződésben pontos munkaidő

A munkaszerződés lényeges tartalmi elemei: az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye) és a munkaidő. Utóbbit azonban nem kell pontosan megjelölni (például havi 160 óra), ugyanis nem elvárás és azzal csak saját lehetőségeit szűkíti a munkaadó. Elég annyi, hogy rész- vagy teljes munkaidő és a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül is beoszthatja. Ha pontos munkaidőt tüntetünk fel, és például egy hónap több munkanapból áll, akkor rendkívüli munkaidőre pótlékot kell fizetni.
 

A dokumentumokból is következik jogsértés

“Legyenek körültekintőek, a dokumentumokból is következhet jogsértés” - figyelmeztetett a tanácsadó és ezt a megállapítást egy példával is alátámasztotta. Ha egy ellenőr egy pékség eladóit ellenőrzi, már a bejáratnál látja a nyitvatartást. Az elkért munkaszerződésből aztán kiolvashatja, hogy általános munkarend szerint foglalkoztat a munkaadó. Ha az írásbeli tájékoztatóban azt látja, hogy az alapbéren kívül semmilyen más juttatásra nem jogosult a munkavállaló, akkor az valószínűleg nem szabályos, mert ilyen beosztás mellett biztosan pótlékra jogosító időszakban is dolgozik a munkavállaló.
 

Napi 4 óránál rövidebb nem lehet a munkaidő

“A munkaidő, pihenőidő az ellenőrzéseknél sikamlós terület, sok a jogsértés” - jegyzi meg a munkaügyi tanácsadó. Munkaidőkeret esetén heti átlag munkaidő számítható, ami maximum 48 óra lehet. Keret hiányában ez maximum heti 48 órát tehet ki. Csak részmunkaidősnél lehet a napi minimális munkaidő 4 óránál rövidebb. Ha egy teljes munkaidős munkavállalónál az ellenőr 4 óránál rövidebb napi munkaidőt talál a beosztáson vagy a jelenléti íven, akkor el fogja kérni a bérjegyzéket és megnézi, mennyi munkabért számfejtenek neki. Ha 4 óránál kevesebbet, akkor az már jogsértés, bírság járhat érte. “Ha arra kényszerül a cég, hogy a munkavállaló 4 óránál rövidebb időben dolgozzon, akkor legalább a munkabérét fizessék ki 4 órával” - javasolja Nagymihály János.

A munkaügyi ellenőrzések mérlege

 

Ne bízza a munkavállalókra a beosztás elkészítését

Sok a szabálytalanság a munkaidő-beosztásnál is. Ezt legalább egy hétre előre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban el kell készíteni, ami 96 órával a munkakezdés előtt még bérpótlék fizetése nélkül illetve a munkavállaló írásbeli kérésére is módosítható. Ki ossza be a munkaidőt? Elvileg megteheti a munkaadó, hogy a munkavállalóra bízza. Ám szabálytalanság esetén a cég viszi el a balhét, így tartsa ezt a munkaadó a kezében.
 

Enyhítések a munkaidő-nyilvántartásban

A munkaidő-nyilvántartásban az utóbbi években történtek változások a munkaadó javára.
“Korábban előfordulhatott: Ha reggel 6 órakor indult a munkaidő, 8-kor érkezett az ellenőr, és nem látta beírva a jelenléti ívbe a 6 órai munkakezdést, akkor az bírságot is eredményezhetett, mert a hatóság szerint nem volt naprakész a nyilvántartás” - mondta a tanácsadó. A Kúria 2015-ös határozata már kimondja, “amennyiben a tárgy napon a munkaidő kezdete még nem került bejegyzésre - ezért még önmagában jogsértés nem állapítható meg - önmagában ezért nem vonható kétségbe a korábbi napok bejegyzéseinek hitelessége sem!”
 

Így húzhatja könnyen magára a hatóságot…

Egy apró pontatlanság munkaügyi ellenőrzést is eredményezhet - figyelmeztet Nagymihály János, amelyet szintén alátámaszt egy példával. Az igazolásokat és az elszámolásokat a dolgozó utolsó munkában töltött napja után 5 napon belül ki kell adni. Ez alól kivétel az álláskeresési járadékhoz szükséges igazolás, amelyet az utolsó munkanapon meg kell kapnia a munkavállalónak. Mi történik, ha a munkavállaló igazolás nélkül folyamodik álláskeresési járadékért a munkaügyi kirendeltségen. Az ügyintéző azt javasolhatja az álláskeresőnek, hogy tegyen bejelentést a munkaügyi hatóságnál, amely kiszáll és egyben ellenőrzést is tart a cégnél.
 

Minimálbér vagy garantált bérminimum?

Elcsúszhatnak a cégek azon is, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akinek garantált bérminimum járna (a különbség havi bruttó 49 600 forint - 161 000 helyett 210 600 forint). Sokáig a munkaügyi hatóság úgy értelmezte ennek megállapítását, hogy akkor kell utóbbit fizetni, ha a munkaszerződésben meghatározott munkakör betöltéséhez középfokú iskolai végzettség, szakképzettség volt előírva, ám a munkavállalónak nem kellett ezzel rendelkeznie. Ezzel szemben a Kúria álláspontja szerint a munkavállaló végzettsége is feltétel. “Milyen bér jár a gépjárművezetőnek?” - tette fel a kérdést Nagymihály János. A válasz: Minimálbér. Kivétel, ha olyan eszközt vezet, aminek platóján emelőszerkezet is van és ő ezt kezeli.
 

Figyeljünk a védett csoportba tartozókra

Külön figyelmet érdemel védett csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatása. Kik is ők?
a. A várandós munkavállaló a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves koráig,
c) az egészségkárosító kockázatú helyen dolgozó
Fontos szabályok: egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak hozzájárulásukkal lehetséges (ez legyen írásos), a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el. Ezen kívül az első két csoportban (a, b) éjszakai munka nem rendelhető el, a harmadiknál (c) pedig az éjszakai munkavégzés a 8 órát nem haladhatja meg. A gyermeküket egyedül nevelők számára a gyerek 3-4 éves kora között rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.
Fontos kikötés, hogy tilalomnál még a munkavállaló hozzájárulásával sem lehet őket dolgoztatni.

Figyeljünk a 18 év alatti munkavállalókra vonatkozó speciális szabályokra is:
- éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
- napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet és a több munkaviszony munkaidő összeszámítás
legfeljebb egy heti munkaidőkeret
- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet,
-legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
-a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be
 

Nem kell mindent egy dokumentumban átadni...

“A munkaügyi felügyelő álma, hogy mindent egyben megkapjon.” Ezzel a mondattal derültséget okozott az előadó, ám fontos tanáccsal is szolgált.
Semmi nem írja elő, hogy a munkaadónak mindent egyben, könnyen áttekinthetően, a munkaügyi ellenőr szája íze szerint kell átadni. Lehet külön a túlóra, a pihenőidő, a szabadság, ezért szabálytalanságot nem lehet megállapítani.

Végezetül a szakértő elmondta, a munkaügyi hatóság szeptember-októberben kiemelten a a vendéglátóipari ágazatban működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrzi. Két irányelv még az évből: A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipari cégeket és 5 százaléka a mezőgazdasági munkáltatókat.

 

hrportal.hu