A rövid válasz az, hogy IGEN, nagyon is kell! Ugyanakkor HR berkekben gyakran mégis komoly vita bontakozik ki a visszatérni szándékozó munkavállalókról. Sőt, ma sem ritka a feketelista a "hűtlen" kollégákról. Vajon milyen dimenziókban érdemes gondolkodni a kérdésről? Papp Tamás István, HR szakember felvázol néhány lehetőséget.

Aktuális a téma, hiszen a világ egy részében tömeges felmondási hullám zajlik és év végén-év elején sokan újratervezik karrierjüket. Számos jele lehet annak, hogy egy munkavállaló készül felmondani. Ezek között lehetnek egészen egyértelműek is, mint mondjuk egy asztalon maradt, kinyomtatott önéletrajz, de vannak ennél sokkal kevésbé szembeötlő viselkedésváltozások. Most egy amerikai kutatást mutatunk be, amely 13 jelet azonosított.

A hivatalos, NAV által közzétett nyilatkozatok már 2021. december végétől elérhetőek

Azok a keresések, amelyek az elvándorolt munkaerő pótlására irányulnak, valójában már egy realizált veszteség utáni további kár enyhítésére törekednek. Próbáljuk meg számszerűsíteni, hogy mennyibe is kerül a fluktuáció, a munkaerő pótlása? Vagyis mekkora kár keletkezik egy felmondás – toborzás – beillesztés ciklusban?

Őrzi piacvezető pozícióját a munkaerő-kölcsönző cégek iparági listáján a Prohumán 2004 Kft. Egyértelmű második a WHC, harmadik a Trenkwalder HR Solution. A kölcsönzők kiheverték a “koronasokkot”, tavaly első félévben már arányaiban az egy évvel korábbi teljesítményük felett jártak. A Budapest Business Journal tavaly novemberben publikálta a Book of Lists kiadványát. A következő hetekben ennek munka világát érintő listáit mutatjuk be.

Táppénzen levő, veszélyeztetett terhes munkavállaló kötelezhető-e koronavírus elleni védőoltás beadatására annak ellenére, hogy be sem jár dolgozni, és várhatóan évekig nem is fog? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Februártól szabadna

Czirfusz Márton, Meszman T. Tibor és Molnár Ákos Munkahelyi demokrácia; A Covid–19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban című tanulmánya elérhető a Friedrich-Ebert-Stiftung honlapján.

A 2021. július 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás rendezi azt a helyzetet, amikor az egyeztetési eljárás során kiadott, véglegessé vált határozatban elismert szolgálati idő, jogosultsági idő utólagos módosítása válik indokolttá – írja az ado.hu.

2021 december 2-án pozitív válasz érkezett arra a beadványra, amelyet a magyar szakszervezetek az egészségügyi dolgozók kollektív tárgyalási jogának és sztrájkjogának korlátozására miatt nyújtottak be Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez.