A legutóbbi vizsgált időszakban, 2015. február és 2016. január között az élelmiszer kiskereskedelem közel 1550 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, 4 százalékkal nagyobbat, az előző hasonló időszakhoz képest - közölte a Nielsen piackutató az MTI-vel.

Kevesebb hús, illetve több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente. Kutatók szerint jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás miatti kárenyhítési kiadások.

Gyakran fordul elő hazánkban is, hogy hamisítják az élelmiszert.

Mintegy egymilliárd forintos, részben európai uniós, illetve kormányzati forrásból támogatott beruházással újraindította termelését a verpeléti Asiafood Kft. Az ázsiai ízvilágú fagyasztott, töltött tésztákat gyártó üzemet avatták fel a cég vezetői.

A sorban a kilencedik kézikönyv ezúttal a helyben termelt alapanyagokból hagyományos, az adott térségre jellemző eljárással készült élelmiszereket előállító és értékesítő gazdáknak szól. A kézikönyv elkészítését az indokolta, hogy hazánk támogatja azt az európai uniós kezdeményezést, miszerint az országok belső piacait belső termelésből kell ellátni. Ezért is fontos, hogy a Magyarországon megtermelt termékeket itthon dolgozzuk fel és értékesítsük, ezzel is élénkítve a nemzetgazdaságot.

A NÉBIH főleg a Húsvéti termékeket vizsgálta. A higiéniai hiányosságok száma nagyobb volt, mint korábban.

Több mint 4800 ellenőrzés, 200 tonna forgalomból kivont termék és 45 millió forint bírság a 2016-os tavaszi szezonális ellenőrzés fő számai. Az akciósorozat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) koordinálásával március 1-28. között zajlott országszerte. Bár a higiéniai hiányosságok száma a korábbi évekhez képest némileg emelkedett, jelentősen javult az ellenőrzött termékek minősége.

Nem lehet az osztrákhoz hasonló tejpiaci összefogást megvalósítani Magyarországon, mert a kiskereskedelem nincs magyar érdekkörben – hangoztatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ha a kormánynak – hasonlóan az energia- és a bankszektorhoz – nagyobb befolyása volna, az üzletláncokat meg lehetne kérni arra, hogy magyar tejtermékeket vásároljanak.

A klímaváltozás következményeit, az élelmezés-biztonság kérdéseit és az élelmiszerveszteséget nevezte a XXI. század legjelentősebb kihívásainak Nagy István földművelésügyi miniszter-helyettes a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mezőgazdaságért felelős minisztereinek párizsi értekezletén.

A termelői piacok és a helyi termékek népszerűsítése, a termelők tájékoztatása, valamint a vásárlókkal való szorosabb kapcsolattartás segítése kiemelt feladata a kormánynak. Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár örömtelinek nevezte, hogy egyre többen látják a kistermelői formában rejlő lehetőségeket.