A munkahelyi étkezdék nehezebben tudják kigazdálkodni a SZÉP kártyások ebédjét

2019. február 20. 08:55
Azok a vendéglátó egységek, ahol a vendégkör meghatározóbb része nem SZÉP kártyával fizet (nagyobb éttermek, szállodák stb.), könnyebben tudják kigazdálkodni a különbözetet, amit a cafeteria változása eredményezett. A munkahelyi étkezdék, büfék stb., azaz a kisebb elfogadóhelyek helyzete sokkalta nehezebb, ahogy az ott étkezőké is.

HR szempontból a SZÉP kártya, mint juttatási lehetőség releváns, ennek okán a felhasználói oldalt érintő változásokat szokás emlegetni. Tavaly év végén azonban az elfogadói és szolgáltatói oldalt is érintette egy jogszabályi változás, amely közvetetten érintheti a felhasználói oldalt is.

2018. december 27-én megjelent a Magyar Közlönyben, egy aprónak tűnő változás, amely a kártyaszolgáltatókat és az elfogadóhelyeket egyaránt érintette. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018-as kormányrendeletet módosító 311/2018 Korm. rendelet alapján az elfogadóhelyek, a szolgáltatóknak az eddigi -bonyolított forgalom után számított - 1,5% + ÁFA jutalék helyett 3,6% +ÁFA jutalékot kell fizetniük. A szolgáltatók azonban nem többletbevételhez jutottak ezzel, mert az így befizetett jutalék 50%-át kötelezően a Magyar Turisztikai Szövetség alapítványnak kell felajánlaniuk és csak a fennmaradó 50% fordítható működési illetve marketing költségekre. 

A tavalyi szabályozás alapján 10 000 Ft nettó SZÉP kártya felhasználásból 3 433 Ft adóteher és 150 Ft+ ÁFA jutalék került befizetésre, 2019-től az adóteher 3 450 Ft-ra, a jutalék 360 Ft + ÁFA-ra növekszik,amely 50%-a a szolgáltatónál marad. 

Ezek apró összegeknek tűnnek, de valójában nem azok. A KSH adatai szerint 2018 októberéig 17,67 milliárd Ft értékben fizettek csak szállást SZÉP kártyával, ami után a számított jutalékból származó kötelezettség 265 millió Ft-ról 636 millió Ft-ra növekszik. Jól látszik a statisztikából, hogy a szállásokra SZÉP kártyával kifizetett összegek évről-évre növekedő tendenciát mutatnak. A kedvezményes adózású juttatási elemek szűkülő palettája okán pedig nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy a trend folytatódását prognosztizálhassuk, így a jutalékok összegszerű emelkedése is borítékolható.

A SZÉP kártyák másik kedvelt felhasználási formája az étkezés finanszírozása, azonban ebben az ágazatban nem áll rendelkezésre SZÉP kártyára szűrt felhasználási statisztika. Amire támaszkodni lehet, az a Magyar Turisztikai Ügynökség statisztikája, amely szerint 2017. január-szeptember időszakban 58,29 milliárd Ft került feltöltésre és 57,3 milliárd Ft kerül elköltésre ezen a zseben keresztül. A felhasznált összegek alapján a fizetendő jutalék az eddigi 899 millióról 2,06 milliárd Ft-ra ugrik. 
Maradva a fenti számoknál egy 10.000 Ft-os ebéd „életútja” a következőképpen alakul bruttó kafetériakeret esetén:
 

 
 

SZÉP kártya

 



A bruttó keretfelhasználás és a vendéglátóhely bevétele közötti különbség 3.907 Ft, azaz elmondható, hogy közel 40%-nyi adóteher rakódik a nettó összegre (feltétezve, hogy a SZÉP kártya tulajdonos csak a kedvezőbb adózású összegig kérte a juttatást).

A változás hatása nagyban függ az elfogadóhelyen elköltött összegek forrásától: azok az egységek, ahol a vendégkör meghatározóbb része nem SZÉP kártyával fizet (nagyobb éttermek, szállodák stb.), könnyebben tudják kigazdálkodni a különbözetet, azonban a kisebb elfogadóhelyek (munkahelyi étkezdék, büfék stb.) helyzete sokkalta nehezebb. 

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Korai volt az öröm: kollektív szerződés nélkül is jöhet a 400 órás túlmunka

2018. december 07. 08:50
Korai volt az öröm a "rabszolgatörvény" javaslat végleges szabályozását illetően: a Hende Csaba vezette parlamenti szuperbizottság tegnap este benyújtott egy összegző módosítót a Kósa-Szatmáry javaslathoz: eszerint évi 300 óráig veszik csak figyelembe a kollektív szerződést, a további száz túrórát a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján lehet elrendelni.

Kinek jár a magasabb minimálbér? – mutatjuk a buktatókat

2019. január 29. 10:01
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum?