A „nagypénteki rabszolgatörvény” miatt fordul alkotmánybírósághoz az ellenzék és a szakszervezet

2020. október 27. 07:36
Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Alkotmánybíróságon támadják meg azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy dolgozóiknak egyoldalúan kétéves munkaidőkeretet rendeljenek el.
A „nagypénteki rabszolgatörvény” miatt fordul alkotmánybírósághoz az ellenzék és a szakszervezet

 

A „nagypénteki rabszolgatörvényként” is emlegetett egyoldalú munkaidőkeret-növelés Tóth Bertalan szerint azt jelenti,

„hogy a dolgozóknak két év átlagában kell meglennie a heti 40 órás munkaidőnek. Vagyis a munkáltató megteheti, hogy a két éven belül akár hónapokon keresztül is heti 6 napot dolgoztatja a beosztottjait, és sem túlórapénzt, sem műszakpótlékot nem fizet nekik – arra hivatkozva, hogy a ledolgozott munkaidőt a kétéves munkaidőkereten belül egyszer majd kiadja.”

Mint arról a Mérce elsőként beszámolt, a kormány a járványügyi veszélyhelyzet idején, Nagypénteken tett közzé egy kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a 24 hónapos munkaidőkeret egyoldalú elrendelését. A kormányrendeletet a kormány júniusban egy törvénybe is átemelte, így az a járványügyi veszélyhelyzet megszűnése után is érvényben maradt.

A hétfői sajtótájékoztatón Tóth Bertalan arról is beszélt, a szakszervezetektől elvették azt a jogot, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak, ezért az ellenzék maradt az, aki közjogi értelemben kezdeményezőként tud eljárni az ügyben. A szocialista politikus szerint mára lefolytak az egyeztetések, így az ellenzéki pártok közösen fognak jogorvoslatért fordulni az Alkotmánybírósághoz.

Tóth szerint ez a szabályozás sérti a dolgozók pihenőidőhöz való jogát és jövedelemtől is elesnek miatta a munkavállalók. Sőt egyedül maradnak a náluk sokkal erősebb munkáltatóval szemben, hiszen a folyamatból a kollektív szerződés és a szakszervezetek adta védelmet is kiiktatja a jogszabály.

Kordás László arról beszélt, a kormánypárti képviselők számára is nyitva állt annak lehetősége, hogy csatlakozzanak ehhez a beadványhoz, ám ők nem éltek ezzel.
A szakszervezeti vezető szerint az Alaptörvény is elismeri a dolgozók jogát, hogy közösen, egységesen, tehát szakszervezetbe tömörülve lépjenek fel a munkáltató gazdasági erőfölényével szemben, ezt a jogot azonban ez a szabályozás gyakorlatilag lenullázza.

Tóth Bertalan mondandóját azzal zárta, remélik, hogy az AB minél előbb döntést hoz az ügyben, mert már több helyen alkalmazzák ezt a jogszabályt, és ez bizonytalanságban, kiszolgáltatottságban tartja a dolgozókat.

https://www.facebook.com/watch/?v=648847662362314

 

 

Nem a „nagypéntekit rabszolgatörvény” volt az egyetlen intézkedés, amellyel a koronavírus-járvány ürügyén a kormány a munkások jogait csorbította. Még márciusban, egyik első intézkedéseként lehetőséget adott a veszélyhelyzet idejére a Munka törvénykönyvétől való eltérésre. Ezt a lapunknak nyilatkozó munkajogász akkor úgy értékelte, hogy a kormány zárójelbe tette a teljes Munka törvénykönyvét.

A „nagypénteki rabszolgatörvényről” korábban szakszervezeti vezetők azt mondták a Mércének, hogy az főként a nagy multiknak kedvez a járvány idején, hiszen azok rendelkeznek akkora pénztartalékokkal, hogy a kétéves munkaidőkeret által lehetővé tett váltakozó munkaintenzitást finanszírozni tudják. A kis- és középvállalkozásokon ezt a módosítás nem segített.

Fontos hangsúlyozni, hogy normál esetben a munkaidőkeret maximum 6 hónapra terjedhet ki, a 2018 végén elfogadott rabszolgatörvény – mely óriási tüntetéshullámot váltott ki – ugyan lehetővé teszi a 36 hónapos, tehát hároméves munkaidőkeretet is, de ezt csak kollektív szerződés mellett lehetséges, tehát jobb alkupozíciót ad a dolgozóknak. A nagypénteki rabszolgatörvény pont ezt az alkupozíciót iktatja ki és ad teljesen szabad kezet a nagyvállalatoknak.

Kérdéses, hogy a dolgozók mennyire reménykedhetnek abban, hogy az AB elkaszálja a kifogásolt jogszabályi részeket, a testület ugyanis nem jeleskedik a kormánytöbbség döntéseinek elutasításában és a munkavállalói jogok védelmében sem. Az Alkotmánybíróság például helyben hagyta a rabszolgatörvényt, de a már említett március kormányrendelettel kapcsolatban sem hozott elmarasztaló döntést.

 

https://merce.hu/2020/10/26/a-nagypenteki-rabszolgatorveny-miatt-fordul-az-alkotmanybirosaghoz-az-ellenzek-es-a-szakszervezet/

 

Kapcsolódó cikkek

Vége a jó világnak, indul a Covid utáni irodai élet: máris eldőlt a home office sorsa?

2021. augusztus 23. 08:59
Ahogy a járvány okozta korlátozások lassan feloldódni látszanak, úgy tér vissza a munkavégzés is a normál kerékvágásba, ami azt jelenti, hogy 18 hónap távmunka után itt a hibrid felállás ideje. Az elmúlt hónapokban szinte minden irodai dolgozó feltette magának a kérdést, hogy mikor kell visszatérni az irodába. A munkáltatók is rengeteget foglalkoztak az új rendszer kialakításával, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes visszatérés nem hozna osztatlan sikert. A Szilícium-völgy tech-óriásai természetesen ebben is mutatták az irányt, a Google, A Microsoft, és az Apple a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka, vagy teljes irodai munka helyett.

Mit tehetünk, ha a főnök „fekete” munkára utasít?

2019. október 08. 08:34
A munkavállalók általában nem maguk döntik el, hogy hol és hogyan végezzék el a munkát. A főnök, azaz a munkáltató mondja meg, hogy mit és hogyan vár el. De mit tehetünk akkor, ha a főnök a „szürke”, netán a „fekete” zónában jár és tőlünk is ezt várja? Kötelesek vagyunk minden utasítást gondolkodás nélkül végrehajtani?