Az agrártámogatásokért tárgyalt Czerván

2017. október 12. 07:47
Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a brüsszeli ülésen bemutatta a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a KAP jövőjéről július 18-án aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumot Bulgária, Horvátország és Románia is támogatásáról biztosította. Czerván Brüsszelben találkozott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával is, akivel a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetőségeiről folytatott kétoldalú megbeszélést – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.

„A Visegrádi és Balti országokkal közösen jegyzett nyilatkozatban egyetértettünk abban, hogy a Közös Agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia, az agrárpénzeket továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. Országaink közös érdeke, hogy a következő, Többéves Pénzügyi Keret megfelelő pénzügyi forrást biztosítson az egyre ambiciózusabb uniós agrárpolitikai célok végrehajtásához. A nyilatkozat határozottan elutasítja a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatások esetében. ”- hangsúlyozta Czerván György.

Ahogyan a többi újonnan csatlakozott tagállamnak, így Magyarországnak sem érdeke a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítása, továbbra is az erős kétpilléres rendszer megtartásában vagyunk érdekeltek. Fontosnak tartjuk a rendszer magyar szempontból sikeres elemeinek fenntartását, így a termeléshez kötött támogatások rendszerét. A vidékfejlesztés esetében meg kell őrizni a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát. Emellett a jelenlegi időszak tapasztalataira építve kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jövőben megfelelő eszközök álljanak rendelkezésünkre az agrárpiaci válsághelyzetek megelőzésére, illetve gyors kezelésére.A nyilatkozat kimondja, hogy a gazdák és a nemzeti hatóságok szempontjából egyaránt elengedhetetlen a KAP szabályozásból fakadó adminisztratív terhek további egyszerűsítése. "Egy hosszú folyamatról van szó, amelyben már eddig is komoly eredményeket értünk el, de még további jelentős lépésekre lesz szükség. E téren a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt számíthatnak Magyarország aktív együttműködésére”- tette hozzá a földművelésügyi tárca államtitkára.

Czerván György kiemelte még, hogy az uniós forrású, közvetlen támogatások előlegére vonatkozóan Magyarország több más tagállammal együtt még júliusban kezdeményezte a Bizottságnál az emelt összegű előlegfizetést. Az Európai Bizottság támogatta a magyar kérést. Ez alapján október 16-val kezdődően a közvetlen támogatási jogcímeknél legfeljebb 70 százalék, a területalalpú vidékfejlesztési jogcímek esetében maximum 85 százalék előleg fizethető ki.

A magyar államtitkár emellett kétoldalú egyeztetést folytatott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetőségeiről, amelyre vonatkozóan korábban a Földművelésügyi Minisztérium tett javaslatot a tagállamok szakminiszterei felé.

Forrás: promenad.hu / Földművelésügyi Minisztérium

Kapcsolódó cikkek

Felére csökkentené az élelmiszerhulladékot az új uniós határozat

2017. május 22. 09:29
Az adományozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek munkájának könnyítésével csökkentenék az élelmiszer-pazarlás mértékét az Európai Unióban – írja a Magyar Idők.

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.