Balhézni akart az MSZP alelnöke

2018. december 10. 09:10
Botrányba fulladt a szakszervezeti köntösbe bújtatott ellenzéki tüntetés szombaton
 
Cáfolta a rendőrség az MSZP állítását, miszerint a szakszervezetek hét végi demonstrációján bántalmazták a párt alelnökét. A lebukás után maga Komjáthi Imre is elismerte, hogy semmi ilyesmi nem történt, sőt azt sem titkolta: ő maga balhézni akart. A történtek miatt a gyülekezési joggal való visszaélés gyanújával tettek bejelentést.

A baloldali ellenzéki pártoknak, legfőképpen pedig az MSZP-nek köszönhetően botrányba fulladt a szakszervezetek szombati demonstrációja, ahol a munka törvénykönyvének beterjesztett módosítása ellen tiltakoztak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László a tüntetésen bejelentette, hogy a szerintük a munkaidőkeret emelését és a túlmunkaórák számának jelentős növelését tartalmazó törvénytervezet mielőbbi visszavonása érdekében hétfőtől országos útlezárásokat szerveznek. Kordás úgy fogalmazott, hogy az országban egy furcsa autoriter kapitalizmus alakult ki, ami elveszi a dolgozók „megtakarításait, jogait, hovatovább az életüket is”.

A balliberális média által a párizsi sárga mellényes tiltakozáshoz hasonlított demonstráció elején pár százan vettek részt, de a végére több ezren gyűltek össze, köztük ott volt Gyurcsány Ferenc DK-elnök, Karácsony Gergely, a Párbeszéd, Demeter Márta, az LMP társelnöke, illetve az MSZP prominensei: Lendvai Ildikó, Szanyi Tibor, Nyakó István, Ujhelyi István, Harangozó Tamás.

Sőt a párt alelnöke, Komjáthi Imre a szakszervezetek színpadán kifejezetten agresszív hangnemben arra szólította fel a demonstrálókat, hogy törjenek be és foglalják vissza a Kossuth teret, majd ő maga elkezdett rohanni a térre, ahol a rendőrök egyszerűen az útját állták, és távozásra szólították fel. A történtekről az MSZP mégis egy olyan közleményt adott ki, amelyben azt állították, hogy Komjáthit „a földre teperték a karhatalom emberei”, akit „a rendőrattak után térdsérüléssel kórházba szállítottak”.

Nem sokkal később viszont a BRFK adott ki közleményt, amelyben visszautasították a szocialisták állításait. „A Kossuth térre demonstráció nem volt bejelentve, így senkinek nem volt mit visszafoglalnia” – tette egyértelművé a rendőrség, mint ahogyan azt is, hogy Komjáthi az Alkotmány utcában azután sérült meg, miután a rendezvény szervezője befejezettnek nyilvánította a megmozdulást. „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt” – közölte a BRFK.

A csúfos lebukás után maga Komjáthi is elismerte a Mérce.hu-nak, hogy pusztán baleset történt, a rendőrök csak „tették a dolgukat”, akikre pedig egyáltalán nem neheztel. Az MSZP alelnöke beszélt arról is: napok óta azon az állásponton volt, hogy „valaminek történnie kell” a tüntetés végén, mert „ha most megint csak ennyi lesz, hogy lesz egy tüntetés és utána hazamegyünk, akkor végképp elvesztik a hitüket az emberek még a szakszervezetekben is. És ahogy hallgattam a szakszervezeti vezetők beszédeit, forrt bennem a düh, és azt mondtam, hogy nem, így nem lehet hazamenni.”

Ordas hazugságnak bizonyult a szocialisták azon állítása is, hogy Komjáthit leteperték a rendőrök
Fotó: Katona Vanda

A történtek miatt Tényi István a gyülekezési joggal való visszaélés gyanújával tett bejelentést az V. kerületi rendőrkapitányságon. A szocialisták bocsánatkérés helyett tegnap további tiltakozásra szólítottak fel, mondván, „Orbán erőből ért”. Kunhalmi Ágnes szerint a tervezett módosítással „Orbán nem a dolgozók (…), hanem a nagytőkének meghajolva a multinacionális cégek oldalára állt”, ami megengedhetetlen.

– Az MSZP-kormány – Gyurcsány Ferenccel az élén – egymillió embert tett munkanélkülivé, és a jelenlegi személyi jövedelemadó kulcsának duplájával sarcolta őket – reagált a Fidesz–KDNP. Közleményük szerint míg a szocialisták folyamatosan elvettek az emberektől, a bankokat pedig kihagyták az adóztatásból, ezzel szemben a Fidesz–KDNP-kormány már közel nyolcszázezer munkahelyet teremtett.

TÖBB TÚLÓRA CSAK ÖNKÉNT

A szakszervezetek a tiltakozó demonstrációt a munkaidőkeret egy évről három évre emelése és a rendkívüli munkaidő éves keretének 250 óráról 400 órára növelése miatt szervezték. A kormány ugyanakkor hangsúlyozza: a munka törvénykönyvét módosító javaslat végleges szövege szerint a dolgozók csak önként vállalhatnának túlmunkát, tehát a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodásához kötnék a jelenleg is elrendelhető, évi 250 órán felüli, továbbá a mostani 50 helyett 150 órára növelt további túlórázás lehetőségét. A kormány és a kamara szerint életszerű a megoldás, mert jelenleg az sem tud több munkát vállalni, aki akarna.

„A POLGÁRI KORMÁNY REND­ŐRSÉGE NEM A REBISZ”

Kiszelly Zoltán politológus szerint a szombati demonstráció jól mutatja, hogy az ellenzéknek nincs mozgósítási ereje, súlytalanná váltak. A szakember lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: populista vonásnak tartja, hogy megpróbálják magukat az emberek védelmezőiként feltüntetni, de ez a magyar baloldaltól igencsak álságos. Ők ugyanis az SZDSZ-hez hasonlóan az elit védelmezői, míg a francia sárga mellényesek a multik ellen emelik fel a szavukat. Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a szocialisták négy éve is hazudtak az embereknek, akkor „cselédtörvénynek” minősítve a kormány intézkedését próbáltak zavart kelteni. A politológus úgy véli, hogy a baloldali pártokhoz hasonlóan a szakszervezetek is elvesztették hitelességüket, és kétségbeesés jellemzi őket. – Szokatlan, hogy a tüntetés végét követően az MSZP alelnöke szót kért, majd provokálta a tömeget – vélekedett Kiszelly, hozzátéve, hogy Komjáthi vélhetően megijedt saját felhívásának következ-­ményeitől, és politikai „kificamodást” kapott a térdsérülésén kívül. A politológus emlékeztetett arra is, hogy a polgári kormány rendőrsége nem a Rebisz, így a láthatóan indulatos tüntetőknek nem kellett a rendvédelmisektől tartaniuk. Rámutatott arra is: a demonstrálók választhattak volna számtalan demokratikus és békés tüntetési forma közül, mégsem tették. A szakember szerint ennek az elkeseredettségük az oka, hiszen ők is érzik, hogy nem képesek nyomást gyakorolni a kormányra, és nincs elegendő támogatottságuk sem. Lapunk kérdésére válaszolva Kiszelly elmondta, hogy egyáltalán nem lepte meg az, hogy az LMP Puzsért támogatja a főpolgármester-választáson, hiszen a publicista-újságíró eddig is Ungár Péter támogatását élvezte. Úgy véli, hogy ezzel fajsúlyosabbá vált Puzsér helyzete, így valószínűleg ő lesz majd az ellenzéki közös jelölt, bár a szakember szerint borítékolható, hogy Tarlós nyeri meg a választást.

HITELTELEN ÉRDEKVÉDŐK

Meglehetősen közel áll az MSZP-hez a tüntetést szervező MASZSZ, a szervezet bázisát ugyanis az a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) adja, amelynek számos vezetője szocialista színekben volt országgyűlési képviselő a Bokros-csomag idején, maga a konföderáció pedig érdemi nyomásgyakorlás nélkül asszisztálta végig a Gyurcsány–Bajnai-kormányok munkavállalókat sújtó megszorításait. A balliberális kormányok alatt kezdett el szárnyalni Kordás ­László „érdekvédői” karrierje is: volt a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség titkára, az MSZOSZ alelnöke, majd a Gyurcsány-kormány alatt a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára, végül pedig az Állami Foglalkoztatási Hivatal főigazgató-helyettese lett. A 2010-es kormányváltás után Kordás újra a munkavállalók védelmezőjeként bukkant fel, s vált a lényegében az MSZP által szervezett Közmunkás Szakszervezet főtitkárává. Bár Kordás úgy vállalt szerepet a Közmunkás Szakszervezet „éhségmenetein”, hogy közben egy többmilliós Harley–Davidsonnal tűnt fel különböző motorosfesztiválokon, később mégis a MASZSZ elnökévé választották.

 

magyaridok.hu

Kapcsolódó cikkek

Így adózunk 2020-ban

2020. január 17. 08:47
2020-tól bizonyos feltételek mellett nem adóznak a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, a vállalkozóknak szigorúbb számlázási szabályokat kell betartani, változik a szálláshelykiadók adózása, és minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség.

Beszámoló a VKF 2020. szeptember 2-i üléséről

2020. szeptember 15. 08:26
2020. szeptember 2-án került sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésére, melyen a napirendi pontok megvitatása mellett a kormányoldal általános tájékoztatást adott az aktuális munkaerő-piaci helyzetről.