Elképesztő az élelmiszerpazarlás Magyarországon: rengeteg zöldség és gyümölcs végzi a kukában

2019. július 04. 07:49
Évente mintegy 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki a magyarok fejenként, és sokszor csupán esztétikai okokból. Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) napokban indult új, szemléletformáló kampánya, a „Vegyél számba!”.
Elképesztő az élelmiszerpazarlás Magyarországon: rengeteg zöldség és gyümölcs végzi a kukában

 

A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként, csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki évente - írják közleményükben. Ennek egy részét pusztán azért, mert az étel „nem tökéletes”, alakhibás, vagy a szállításból, esetleg a tárolásból fakadóan esztétikai hibás. A Nébih „Vegyél számba!” kampánya hármas célt kíván elérni: felhívni a vásárlók figyelmét arra, hogy 

1. nem csak a legfrissebb, legszabályosabb, legesztétikusabb zöldség-gyümölcs tápláló, 

2. a zöldség-gyümölcs fogyaszthatósági ideje meghosszabbítható a megfelelő élelmiszerbolti, illetve otthoni tárolással, 

3. érdemes hazai termékeket vásárolni, mert azok garantáltan frissebbek, frissességük „kevésbé időzített”.

 


A kampány edukációs anyagaival elsősorban a Nébih Maradék Nélkül élelmiszerpazarlás elleni programjának felületein (web, social media, youtube) találkozhatnak az érdeklődők. Emellett a hivatal saját csatornáin és egyéb tematikus oldalain is megjelennek majd a praktikus tudnivalók. 

 

Háttérinformációk a program fő témáiról

Sokan elfordulnak a szokatlan alakú zöldségektől, gyümölcsöktől, amik sokszor kisebbek vagy nagyobbak, olykor különös, szokatlan alakúak, így nem felelnek meg az előírásnak vagy a fogyasztói elvárásoknak. Ezek a termények azonban csak másmilyenek, de nem feltétlenül rosszabbak. A pusztán alakhibás zöldség és gyümölcs előkészítést követően ugyanúgy fogyasztható, mégis sokszor – érdemtelenül – a szemétben végzi. A „Vegyél számba!” bemutatja azokat a „hibákat”, melyek nem befolyásolják a fogyaszthatóságot, de kis kompromisszummal felhasználhatók, természetesen egy alacsonyabb ár mellett. Ennek tudatosítása ugyanis pont annyira fontos, mint a tárolás megfelelő formájának kiválasztása. 

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik, azaz a szállítás és tárolás során is tovább érnek. Épp ezért vásárláskor figyelembe kell venni, hogy mikor szeretnénk felhasználni. Jó tudni, hogy a friss gyümölcs és zöldség esetében az érési folyamat a legtöbbször lassítható a hűtőben való tárolással. A félbevágott, feldarabolt terményeknél pedig kiemelten fontos a hűtés, hisz feldolgozott állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok. 

A hazai, helyi termékek frissebbek, mint a távoli országokból hazánkba utaztatott zöldségek-gyümölcsök. A szállítási távolság növekedésével a szén-dioxid kibocsátás jelentősen nőhet és nagyobb a termékek hűtésére fordítandó energiaszükséglet is. Egy tanulmány például kimutatta, hogy a helyi termesztésű almák előállításához, szállításához 87%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás köthető, mint a külföldről behozott almákéhoz. Emellett minél messzebbről szállítják a termékeket, annál nagyobb eséllyel nyomódnak és sérülnek meg útközben, amely élelmiszerhulladékok keletkezéséhez vezethet.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Az élelmiszeriparban a termelőiár-index 12,8 százalékkal nőtt

2022. február 08. 09:12
Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás alágazatban az ipar termelőiár-indexei átlagosan 12,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest decemberben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Ipari termelői árakról közzétett gyorstájékoztatójából.

Hogyan hat az élelmiszer-kereskedőkre a járvány miatt bevezetett új különadó?

2020. május 07. 08:22
Egy új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején. Ez alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.