Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

2020. június 29. 08:53
A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges jogsérelem, akár nem. De vajon érdemes egyáltalán pereskedni? Milyen költségei vannak egy pernek? Meddig tart? Milyen esélyeink vannak? Mit nyerhetünk vele? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe kétrészes cikksorozatunkban.
Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

Hol indíthatunk munkaügyi pert?

A munkaügyi jogviták rendezése általában munkaügyi perrel történik, kivételesen a munkáltató fizetési felszólítással is érvényesítheti az igényét, de erről majd a következő cikkünkben írunk részletesen.

Munkaviszonyból származó pénzkövetelés esetén elvileg nemcsak peres eljárást indíthat a munkavállaló, hanem fizetési meghagyással is érvényesítheti a követelését, ami egy közjegyző előtt indított eljárás. Ha a munkáltató nem vitatja a követelést, ez egy gyorsan lezáruló, egyszerű eljárást jelent. Ha azonban vitatja, akkor ebből az eljárásból ugyanúgy per lesz, mintha eleve bíróság előtt indult volna. Fizetési meghagyással nem lehet azonban pénzkövetelést érvényesítni akkor, ha a per tárgya a munkaviszony keletkezése, módosítása, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény, ezért a fizetési meghagyás munkaügyi vitákban nagyon ritka.

A peres eljárás a fővárosi és megyei szinten működő törvényszékek előtt indítható, méghozzá a munkavállaló választása szerint: a munkáltató székhelye szerinti törvényszék, a munkavállaló belföldi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék, vagy az előtt a törvényszék előtt, aminek az illetékességi területén a munkavállaló huzamos ideig munkát végzett.

Jogi képviselő elvileg nem kötelező a munkaügyi perekben, de minden esetben javasoljuk az ügyvédi képviseletet a munkavállalók számára, mert a munkaügyi perekben a munkáltató jogi képviselővel szokott eljárni.

Milyen költségekre számíthat a munkavállaló egy munkaügyi perben?

Az általános szabály szerint a per indításakor illetéket kell fizetni, ami a pertárgy értékének a 6%-a. A pertárgy értéke maga a követelés összege, ami bérkülönbözet követelése esetén legfeljebb annak egyévi összege lehet (tehát ennek az összegnek a 6%-a fizetendő illetékként ilyen esetben).
Ha a követelés nem összegszerűsíthető, és perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, úgy, hogy annak helyreállítását kérik, a pertárgy értéke az egyévi távolléti díj összege, ami után az illeték fizetendő. Ha a követelés nem összegszerűsíthető, és nem is a fenti okokból indult a per, akkor 10.000 Ft az illeték mértéke.

Emellett a peres eljárás végén a pervesztes fél viseli a pernyertes fél költségeit is (ez főleg a fél jogi képviselőjének a költségeit takarja), és az esetleges szakértői költségeket is.

Ha az ügy nem fejeződik be elsőfokon, úgy az azt követő eljárások illeték-és költségvonzatával is számolni kell.

Munkaügyi perekben ugyanakkor a munkavállalót többféle kedvezmény is megilleti az illetékkel, költségekkel kapcsolatban:

A munkaügyi perek ún. tárgyi költségfeljegyzési jogosak, ami azt jelenti, hogy az eljárás megindításakor az illetéket és az eljárás során felmerülő költséget (tanú, szakértő díja) az állam előlegezi meg, de ha a munkavállaló elveszíti a pert, akkor ezeket meg kell fizetnie.

Emellett, ha a munkavállaló bruttó havi átlagkeresete nem haladja meg a keresetlevél benyújtását vagy a munkaviszony megszűnését/megszüntetését megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét, munkavállalói költségkedvezmény jár, így az eljárás befejezésekor nem kell megfizetnie a felmerült illetéket, szakértői költségeket pervesztesség esetén sem, de a pernyertes fél költségeit igen.

Milyen ügyekben érdemes pert indítani?

A munkavállalók kezdeményezése alapján indított munkaügyi perek többsége a munkabérrel és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak. A munkáltatóknál tipikus hiba, hogy nem fizetik meg a munkavállalót megillető munkabért (pl. túlórát, pótlékokat); hogy kicsúsznak a próbaidőből, mégis azonnali hatállyal indokolás nélkül szüntetik meg a munkaviszonyt; vagy jogszerű indok nélkül szüntetik meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Ilyen esetekben jó eséllyel pereskedik a munkavállaló.

Újabb trend a munkaügyi perekben, hogy a munkavállalók a személyes adataik kezelésének jogellenessége miatt is pert indítanak. Előfordul, hogy más jogellenesség nem állapítható meg, sőt maga a munkavállaló járt el jogszerűtlenül a munkáltatóval szemben, az adatkezelés jogszerűtlensége miatt mégis felelősséggel tartozik a munkáltató, akár sérelemdíjat is fizetnie kell.

Mit követelhet egy munkaügyi perben a munkavállaló?

2012-ben jelentős változáson esett át a munkajogi szabályozás a munkavállaló hátrányára abból a szempontból, hogy milyen kompenzációt követelhet a munkavállaló a munkáltatótól jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén. A korábbi Munka Törvénykönyve alapján 2012 július 1-je előtt a munkavállalók jóval magasabb összegre számíthattak a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén, mint manapság. Például, ha nem kérte a munkaviszony helyreállítását a munkavállaló, akkor akár 12 havi átlagkeresetének megfelelő „büntető” átalánykártérítést is megítélt a bíróság számára, azon felül, hogy az elmaradt munkabérét (a bírósági eljárás jogerős befejezéséig számítva), végkielégítést és kártérítést is fizetett a munkáltató.

Jelenleg bár kártérítést fizet a munkáltató, az elmaradt jövedelem összege 12 hónap távolléti díjban van maximalizálva, ennél többet nem kap a munkavállaló ezen a címen, és nem jár a legfeljebb 12 havi átlagkeresetnek megfelelő plusz átalányösszeg sem.

A fentiek mellett a munkavállaló sérelemdíjat követelhet a munkáltatótól, ha valamilyen személyiségi joga is sérült, például a felmondás az egyenlő bánásmód követelményét sértette, vagy sérült a személyes adataihoz fűződő joga.

Mennyi ideig tart egy munkaügyi per, mennyire hajlamosak pereskedni a munkavállalók?

Átalágosan egy munkaügyi per kb. 3 évig tart a jogorvoslati eljárással együtt, de 2019-ben az ügyek 4%-a 3-5 éven át tartott csak elsőfokon, és ezek az ügyek folytatódtak másodfokon és akár a Kúria előtt is.

A perek száma 2012 óta folyamatosan csökken, míg 2017-ben még 12667 munkaügyi per indult, 2019-ben már csak 4615. Ennek vannak adminisztratív okai is (bizonyos ügyek átkerültek a munkaügyi perek közül a közigazgatási ügyek közé), de szerepet játszanak a csökkenésben a fent említett kedvezőtlen változások a követelhető kompenzációk körében is. Vagyis, a munkavállalók manapság jobban meggondolják, hogy érdemes-e munkaügyi pert indítaniuk, figyelembe véve az eljárások hosszúságát, a pervesztesség esetén fizetendő költségeket és a pernyertességgel elérhető előnyöket.

Dr. Móricz Ildikó ügyvéd
OPL Ügyvédi Iroda

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Fokozhatja a járvány a kelet-európai átkot: az agyelszívást

2020. május 07. 08:36
Francia kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a home office új folyamatokat indíthat el a globalizált munkaerőpiacon.

Nyugdíj mellett a munkaerőpiacon: pró, kontra

2020. február 18. 08:23
 A nyugdíjkorhatár fölötti munkavállalás nem örvend nagy népszerűségnek hazánkban, pedig a 65 év felettiek foglalkoztatásának megannyi pozitív oldala is akad mind a foglalkoztatott, mind a munkaadó szempontjából.