Ilyen sem volt még: így verik kenterbe Európát a magyar férfiak

2020. július 07. 08:58
Hazánkban egészen a 2020 elejéig folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. 2019 utolsó negyedévének adataiból pedig az derül ki, hogy az Európai Unió átlagát is felülmúltuk.

Magyarországon a koronavírus-járványt megelőző időszakban folyamatosan emelkedett a az aktív munkaerőpiaci szereplők aránya, 2019 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak létszáma a 15-74 éves népesség körében 4 millió 520 ezer fő volt a KSH adatai szerint. Ez 70,1 százaléknak felel meg, az előző év azonos időszakához képest ez az érték 0,9 százalékos növekedést jelent. 

Helyünk az Unióban

A hazai foglalkoztatás nemzetközi szinten is kiemelkedő volt 2019-ben, meghaladta az uniós átlagot 0,7 százalákkal. Ha pedig csak a férfiakat vizsgáljuk, még ennél is nagyobb volt az előnyünk.

közzétett grafikon elérhető itt 

Ahogy az a fenti grafikonon is jól látszik, a legkisebb arányban a görög férfiak dolgoznak (65,8%), míg a legnagyobb arányban a máltaiak (83,4%). A magyar férfiak foglalkoztatási mutatója kedvezőbben alakult az EU-28-ra számított átlagnál, 2,8 százalékkal magasabb volt, de eközben a magyar nőket jellemző érték 1,3 százalékal elmaradt az uniós átlagtól.

Magyarországon a relatíve magas foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel párosult: 2019. IV. negyedévben mindössze négy országban (Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Máltán) volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a magyarországinál (3,3%).

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ilyen-sem-volt-meg-igy-verik-kenterbe-europat-a-magyar-ferfiak.1098808.html?r=melleklet

 

Kapcsolódó cikkek

Fekete-Győr András dobta az első füstgránátot a rendőrökre

2018. december 14. 08:11
A Momentum elnöke nem bánta meg tettét, el is dicsekedett vele az ellenzéki sajtónak

Neurodiverzitás - A befogadó munkahelyek figyelembe veszik agyunk működésének különbségeit is

2019. augusztus 22. 08:44
Noha a népesség legalább 10 százaléka valamilyen módon neurodivergens, vagyis neurológiai működése eltér a megszokottól, a HR-esek 72 százaléka egyáltalán nem veszi figyelembe az idegrendszeri sokféleséget. Bizonyos cégek ugyan már próbálkoznak „neuroinkluzív” munkahelyeket kiépíteni, például csendes órát biztosítanak az autista munkavállalóknak, ahhoz, hogy a munkaáltatók kihasználják a neurodivergens emberekben rejlő potenciált, az egyén igényeikre kell szabniuk a felvételi folyamatot és a munkakörnyezetet is.