Megdöbbentő adat: közel sincs annyi erdő Magyarországon, mint gondolnánk

2020. április 21. 07:52
A világ erdeinek kevesebb mint négy százaléka található az Európai Unió országainak területén, ezeken nem kevesebb, mint 16 millió tulajdonos osztozik. Közös uniós erdészeti politika nincs, de az Európai Zöld Megállapodás igyekszik növelni az erdősítés szerepét, jelentőségét. Mindeközben Magyarország

A világ erdőinek összterülete hozzávetőleg 3,9 milliárd hektár az ENSZ keretein belül működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) számításai szerint. Ez a világ szárazföldi felületeinek körülbelül 30%-a. A FAO becslése szerint 2000 és 2010 között évente 13 millió hektárnyi erdővel lett kevesebb a Földön természeti okok miatt vagy mert kiirtottak zöldterületeket. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben az erdőterület növekedésének éves becsült aránya 5 millió hektár, írta meg az Index Eurológus blogja.

A 3,9 milliárd hektárból a legnagyobb arányban Oroszországban találhatók erdők, a világ erdeinek 20,4%-a van itt. Brazíliában van az erdők 12,3%-a, Kanadában pedig 8,68%-a. Ha az Európai Uniót egy egységként nézi az ember, akkor a 27 uniós tagállam ezen a listán a 6. helyet foglalja el, 3,95%-kal. Ez 157 millió hektárt jelent, ami az EU27-ek területének 38%-a. Ami az unió egész területének megoszlását illeti, 44,7% mezőgazdasági hasznosítású. A mesterségesen beépített terület egyébként 4,83%-ot tesz ki. Az európai erdők nagy része (az erdőterület kb. 60%) magántulajdonban van, és csak a fennmaradó 40% található állami tulajdonban.

Az Európai Unió alapszerződései nem tesznek konkrét utalást az erdőkre, ezért az EU-nak nincs közös erdészeti politikája, ez tehát elsősorban nemzeti hatáskörben maradt. Az egy országra vetített erdőterület nagysága hatalmas különbségeket mutat az EU-n belül. A két véglet Finnország és Málta, mert amíg a finnek területének 63,7%-a erdő, a szigetországban ez alig 0,66%-ot tesz ki. Ha az abszolút számokat nézzük, akkor Finnországban 21,48 millió hektár erdő van, Máltán pedig 206 hektár. A legtöbb erdő egyébként Svédországban található, 26,47 millió hektár, ez az ország 58,91%-a. Még egy ország van, amelyiknek több mint fele erdő, ez pedig Szlovénia 55,96%-kal. Magyarország a 21. helyen áll, 1,74 millió hektár erdővel, ami a 93 ezer négyzetkilométer 18,76%-a.

Más összefüggésben arról is rendelkezünk adatokkal, hogy egy lakosra hány hektár erdő jut. Nem meglepő módon itt is magasan a finnek (4,23) és a svédek (3,18) állnak az élen, míg a máltaiaknak, a belgáknak és a hollandoknak gyakorlatilag nincs „saját” erdejük, az egy főre jutó érték ezeknél az országoknál 0,1 hektár alatt van. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, a mezőny második felében található a magyar érték, 0,22 hektár/fő. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyarországi erdőterület nagysága ugyanebben az évben, tehát 2018-ban 1,94 millió hektár volt, ami közel 21%-os erdősültséget jelent. A fentebb ismertetett adatokat - valamennyi uniós ország vonatkozásában - a Copenicus Land Monitoring Service szolgáltatta, amely az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felügyelete alatt működik.

Ha nagy, történelmi távlatokból nézzük a magyarországi erdősültséget, akkor meg kell jegyezni, hogy az emberi tevékenység kezdete előtt az ország mostani területének 84%-a volt erdő. A jelenlegi adat kapcsán pedig árulkodó, hogy még a kopárnak tartott Görögország is megelőz bennünket a maga 20%-os erdősültségével. Sőt, tudni kell azt is, hogy ezek az adatok nem jelentenek jó minőségű, nagy lombkoronával rendelkező, egybefüggő fás területet, de még csak feltétlenül ültevényeket sem, hanem az erdőknek fenntartott területeket kell mindezek alatt érteni. Tehát a nemrégiben kitermelt – egykori – erdő éppen úgy beleszámít a statisztikába. Vagyis Görögország, úgymond, a tényleges erdősültség tekintetében áll jobban Magyarországnál. De a probléma nem új. A múlt század első felében csak 11,8%-os volt Magyarország mai területének erdősültsége, és ennek is csak egy kis töredéke az eredeti, ősi erdőterület. Az ország mai erdeinek csaknem fele ültetett, tájidegen, nem őshonos fafajokból áll (akác, erdeifenyő, fekete fenyő, kanadai nyárak, stb.).

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Életéről vall a természetfotózás magyar Oscar-díjasa

2020. június 30. 08:24
Azt is elárulja, mit keresett Costa Rica őserdejében évekkel ezelőtt.

Veszélyben a Föld, gyorsan fogynak az erőforrások

2019. április 24. 09:40
Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség.