Munka szabi alatt? - egy virtuális megkövezés margójára

2021. augusztus 16. 10:00
Finoman fogalmazok, amikor azt írom, hogy Rátkai Balázs HR vezető kapott hideget-meleget a HR-esektől portálunknak adott interjúja után. Valójában szétszedték, virtuálisan megkövezték őt. Szerintem igazságtalanul. Pedig ő csak őszintén és életszerűen beszélt nyári pihenéséről. Hogy nem engedi el teljesen a munkát.
Munka szabi alatt? - egy virtuális megkövezés margójára

 

Aki lemaradt volna róla, tömören. Elindítottunk egy sorozatot, amelyben HR vezetők válaszolnak arra, hogyan pihenik ki magukat nyáron, miként készülnek az őszi évadra, mit gondolnak home office-ról, hibrid működésről. Első alanyunk Rátkai Balázs, az informatikai területen működő Delta Csoport HR vezetője volt. Nem ő jelentkezett be, hanem mi kerestük meg. A cikk ezzel a címmel jelent meg: Már nem lehet szabadság alatt kizárni a munkát - Rátkai Balázs, Delta Csoport Ebben a HR vezető 6 kérdésre válaszolt, amelyből kettő a szabadságra vonatkozott.

Hadd kezdjem egy önkritikával. Én adtam a címet neki, nem tartom máig clickbaitnek, se hamisnak, ám a reakciók tükrében már mást adnék. Nem gondoltam volna, hogy sokan iránymutatásként, a vezetői elvárásaként értelmezik Rátkai Balázs szavait.

Az ominózus mondatok

Nézzük a két ominózus kérdés-választ:

“Hogyan töltődik fel, nyaral a HR vezető, milyen tevékenységek kapcsolják ki?
- Számomra három dolog nyújt igazi feltöltődést, úgyhogy ezeket lehetőleg együtt igyekszem összehozni egy-egy nyaralásban: - a természet közelében lenni és kicsit eltávolodni a „civilizációtól”; - olyan helyekre menni, ahol távolra lehet nézni, vagyis kilépni a városi épületek szűk horizontjai mögül; - víz közelében (sőt inkább vízben) lenni.
Családi hagyományok okán a nyári programok között nálunk mindig ott van a vizitúrázás, ami a fenti kívánalmaknak tökéletesen megfelel. A fizikai megterhelés, a sátrazás, az otthoni kényelemhez képest bonyolultabb önellátás mind olyan dolgok, amik hatásosan elterelik a figyelmet az apró-cseprő munkahelyi ügyekről, hiszen fizikai szükségletekről van szó.

Mennyire tudja elengedni a céges ügyeket a pihenés alatt? Van erre valamilyen technikája?
- A cégek működési intenzitása, transzformációs képessége sokat fejlődött az évek során. Ma már a legtöbb cégnél nincs olyan nyári „uborkaszezon”, amikor egy-két hétig nem történik semmi fontos, és „el lehet engedni” a céges ügyeket. Egy jó hatásfokkal működő szervezetben olyan redundáns kapacitások sincsenek, hogy a vezető könnyen helyettesíthető legyen. Ebből adódik, hogy a szabadság alatt a legtöbb vezető nem felejtheti el a munkát.

A magam részéről nem vagyok híve, vagy mondjuk inkább úgy, hogy már túlléptem azon a verzión, amikor az ember a szabi alatt ki akarja zárni a munkát az életéből. Ez a görcsös próbálkozás csak újabb stresszfaktor. A munka takaréklángra állítását tartom a legjobb „elengedésnek”. Így nincs szabi előtti és szabi utáni kapkodás, a hozzám kötődő ügyek is haladnak, és napi 30-60 perc reggeli, vagy esti „bekapcsolódással” a nap további része számomra is nyugodtabban telik. Sokan vagyunk úgy a szakmánkkal, hogy nem csak munka, hanem kicsit hobbi, kicsit életforma, a szervezet sem „csak” munkahely, hanem kicsit a saját alkotásunk, „gyermekünk”, úgyhogy hamar hiányozni kezd az egész, ha ki akarom zárni a gondolataimból.”

NEM céges elvárás

Rátkai Balázs a saját személyes gyakorlatát írta meg nekünk, és ahogyan ő látja a vezetők szabadságát. Őszintén. Lehet vele vitatkozni. Én például a második kérdésre adott válasz első bekezdését, amelyben általános gondolatok vannak a szervezetek működéséről, árnyalnám. Nem állította azonban azt, hogy cégénél bármilyen elvárás lenne a munkavállalóknak a szabadság alatti rendelkezésre állás vagy munkavégzés. A HR Portálnál soha nem gondoltuk azt, hogy a munkaadó szabadság alatt munkavégzésre kötelezhet egy munkavállalót (a munkajogban megvannak erre a kivételek, ám csak ha “ég a ház”, akkor alkalmazható). A szabadság pihenésre, feltöltődésre való. Hogy miként piheni ki magát a munkavállaló, az már az ő döntése, a magánélet része.

Azt is látjuk azonban sok-sok szereplővel beszélve ebben a világban, hogy bizony sok olyan eset van, hogy az illető szabadságon van, de azért megbeszél, telefonál, interjút ad stb. Erről kutatási eredmények is születtek. És ahogyan valaki a kommentelők között megfogalmazta, lehet, hogy egy több ezres multi cégnél mindenkinek van helyettese, egy kisebb cégnél, egy összetett projektben ez nem biztos, hogy 100%-ban lehetséges, vagy észszerű. És vannak helyzetek, esetek, döntések, amiből egy terület vezetőjét egyszerűen nem lehet kihagyni, és nem várhat a szabadság végéig a döntés.

Van egyébként az interjúban számos értékes gondolat hibrid működésről, a 100 százalék home office hatásáról, és arról is, hogy a KKV szektor milyen jó gyakorlatokkal rukkolt elő a koronavírus alatt munkaszervezésben.

Kikerült a cikk a weboldalra, Facebook és Linkedin oldalunkra és elindult a kommentáradat…. Rengeteg cégnél látom az értékek között a toleranciát, a sokszínűséget, az empátiát. Vajon mit gondoljak azokról a HR vezetőkről és munkavállalókról, akik megalázó stílusban a betonba döngölnek valakit, aki azt mondta el, hogyan töltődik fel, miként látja a vezetők szabadságát. Belegondoltatok abba, hogy a nyilvánosság előtt magatokról állítotok ki egy elég rossz véleményt a Linkedinen, világ legnagyobb szakmai közösség portálján vagy a Facebookon?  

Kommenteltek az employer branding tanácsadók is, hogy ez katasztrófa, “citromdíjat neki”, “sajtós biztos nem látta”, “majd messziről elkerülik a céget a jelentkezők”. Miért is? Mert valaki nem multis bullshitek mögé bújva beszél a témáról, hanem őszintén? Mert felvállalja a fősodortól eltérő véleményt (úgy érzékelem, hogy ciki bevallani, hogy nyaralás alatt munkával is foglalkozik az ember). Végülis Rátkai Balázs mondhatta volna, hogy “elválasztom a munkát és a magánéletet, a szabadság szent.” Lehet, hogy egy potenciális pályázói rétegnek jobban hangzott volna, de vajon mennyire hiteles saját csapata előtt a hazugság és mennyire tud önazonos maradni. Kedves tanácsadók, PR-osok: vallom azt, hogy hosszú távon az őszinteség kifizetődik.

Szintén lesújtó volt számomra, hogy egy nemzetközi cég HR vezetője egy rendkívül sértő és megalázó fél mondatos kommenttel alkalmatlannak ítélte Rátkai Balázst a szakmára. Szándékosan nem nevesítem őt, mert nem akarom pellengérre állítani. Csak ha már az employer branding citromdíj szóba került….

Persze jött sok értelmes hozzászólás is, amelyben coachok, szakértők a túlmunka és a kiégés veszélyeire hívták fel a figyelmet, nagyon sok hasznos és értékes gondolattal. Ezúton is köszönjük.

Kaptunk mi is az ezerfejű cézártól , mert “le mertük közölni” Rátkai Balázs véleményét. “Kőkorszakiak”, “múlt századiak”, “unfollow”-ra érettek lettünk, Így próbáljuk “nulla látogatottságunkat” (sic. valójában átlagosan napi 50 000 egyedi olvasó, auditálva…) feltornászni. Valljuk azt, hogy a munka-magánélet egyensúly megteremtése nem fekete-fehér kérdés, nincs egyetlen út, rengeteg módszer, próbálkozás van világszerte. Javaslom a “workation” szót beütni a Google keresőjébe. És számos élethelyzet, cégtípus, egyéni igény, ami ezt befolyásolja.

Mozgalmas volt az utóbbi pár nap. Én nem haragszom senkire. Sőt, köszönök minden reakciót. Csak arra kérek mindenkit, hogy a jövőben a zsigeri indulatok kifejezése előtt olvassa el az írásokat, és szakmai, ne személyeskedő és sértő módon válaszoljon. Szaktársak vagyunk, összeköt bennünket a munka világának jobbá tétele.

A HR Portál a gondolatok publikálásához a jövőben is minden támogatást megad. Mindig is a világra nyitott szakmai műhely voltunk, vagyunk, amely ideológiától mentesen ad teret szakmai vitáknak. Ebben a témában is szívesen veszünk szakmai cikkeket.

További kellemes nyarat és feltöltődést kívánok minden kedves olvasónak.

www.hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Még sokáig szükség lesz a bértámogatásokra

2020. június 15. 07:45
Legkevesebb 300 ezer ember munkahelyének megtartásában segítettek a koronavírus-járvány hatásai miatt hozott kormányzati intézkedések - mondta Mészáros Melinda az InfoRádió Aréna című műsorában. A Liga Szakszervezetek elnöke azonban nem látja egyértelműen alátámasztott adatnak a kormány által hangsúlyozott egymilliós számot.

A gazdaságvédelmi akcióterv főbb pontjai

2020. április 08. 07:55
Az euróválság és a migránsválság után most egy vírusválság idejét éljük. Az új gazdaságvédelmi akcióterv nem növeli a kitettségünket, a saját problémánkat magunk akarjuk megoldani.