Nagy István: nem kérhetünk többet a gazdáinktól, kevesebbért

2019. június 27. 07:59
A mezőgazdaság versenyképességének növelését támogató agrárpolitikai háttér kialakítása, új támogatási formák és azok megfinanszírozása, az öntözésre elkülönített 170 milliárd forint, erősödő agrárigazgatás. Címszavakban ezeket az intézkedéseket tartja hivatalba lépésének egyéves évfordulóján az eddig elért legnagyobb eredményeknek Nagy István agrárminiszter.

Nagy István, ígéretét megtartva, rendszeresen szervez tematikus napokat a különböző ágazatok képviselőinek részvételével. Határozott véleménye ugyanis, hogy az agrárbéke csak rendszeres párbeszéddel és a problémákra való nyitottsággal tartható fenn.

 

 
 

 

Miniszter úr! Már hivatalba lépésekor, és az idén is többször a versenyképesség fokozását hangsúlyozta, mint mondta, ez áll a munkájuk középpontjában. Ezen a területen mit sikerült elérni, a jelenleg a magyar agráriumba érkező források valóban a versenyképesség javítását szolgálják-e?

– A versenyképesség növelését valóban a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdésének tartom, különösen a nemzetközi verseny, az élelmiszerekkel szemben egyre növekvő fogyasztói elvárások, az éghajlatváltozás, a szigorodó környezetvédelmi előírások és a mezőgazdaságban fellépő munkaerőhiány miatt. A mezőgazdasági termelés versenyképességét közvetlenül és rövid távon is növelik a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai. Emellett az évente mintegy 400 milliárd forintos nagyságrendet képviselő közvetlen támogatások és a közel 100 milliárd forintot kitevő nemzeti támogatások termelés- és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, valamint biztos és kiszámítható finanszírozást jelentenek a fejlesztésekhez és növelik a hitelképességet is. Több fontos intézkedésünk van a hitelezés terén is. A forgóeszközök finanszírozását jelentősen megkönnyíti az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, míg a beruházásokat a nemrég elindult lízingdíj-támogatás és a tervezett beruházási hitel kamattámogatási program ösztönzi. Megkönnyíti a gazdálkodók hitelhez jutását és jobb hitelezési feltételeket tesznek lehetővé az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány szolgáltatásai. Az európai szinten is kimagasló, hárompilléres kockázatkezelési rendszer (agrárkár-enyhítés, biztosítási díjtámogatás és jégkármegelőző rendszer) pedig a gazdálkodás stabilitásához és a jövedelem kiegyensúlyozásához járul hozzá. Az intézkedéseink első eredményei már látszanak. A mezőgazdasági termelés területre vetített termelékenységi mutatója 4 százalékkal emelkedett 2018-ban, ami uniós összehasonlításban is kiemelkedő. A mezőgazdasági beruházások volumene pedig 8,3 százalékkal növekedett 2018-ban.

Mi a véleménye arról, hogy egyesek szerint a hazai gazdálkodók jövedelme kizárólag a támogatásokból származik?

– Az agrártámogatások fontos szerepet töltenek be az ágazat jövedelmezőségében, de jelentőségük ágazattól, mérettől, a gazdálkodó szaktudásától, az alkalmazott agrotechnológiától és az értékesítési kapcsolatoktól függően változik. Az árutermelő gazdaságok mintegy 90 százaléka nyereséges volt az elmúlt években, ez a szám támogatások nélkül kb. 60 százalékra csökkent volna. A húsmarha, a juh, a sertés, a tej, valamint a szántóföldi növénytermesztők vannak leginkább ráutalva a támogatásokra, míg a zöldséghajtató és a szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok esetében legkisebb a támogatások szerepe. Nagyon fontos azonban, hogy a jövedelempótló támogatások részben a beruházásokat finanszírozzák, valamint ellentételezésként szolgálnak a magas környezetvédelmi, növény-, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírások teljesítéséért, amelyeknek az EU-n kívüli harmadik országok termelői nem kell, hogy megfeleljenek.

Milyen ellentmondás feszül abban, hogy miközben a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett – 2018-ban újabb rekordot ért el, meghaladta a 2700 milliárd forintot –, Ön is úgy látja, hogy e gazdasági eredmények ellenére a magyar mezőgazdaság adottságainak hatékony kihasználása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni.

– A magyar mezőgazdaság az elmúlt években nemzetközi összehasonlításban is kimagasló mértékben fejlődött, termelékenységi mutatói meghaladják az új tagországok szintjét. Az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett. Ez a növekedés uniós összehasonlításban is figyelemre méltó, hiszen Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság termelékenysége, a látványos növekedés ellenére, még jelentős tartalékokkal rendelkezik. Az elmúlt hét évben a magyar mezőgazdaság termelékenysége érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz. Míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi tagországok 36 százalékát érte el, ez az arány 2018-ban már 53 százalék volt.

Ezek a tartalékok hogyan állíthatók a termelékenység szolgálatába?

– Az öntözés kulcskérdés a növénytermesztés versenyképességének növelése érdekében. Éppen ezért a kormány 2030-ig évente 17 milliárd forintot költ az öntözési infrastruktúra fejlesztésére. Előkészítettük azt a törvényjavaslatot is, amely révén 2019-től érdemben felgyorsulhat az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása Magyarországon. Évtizedes probléma a jelenleg mintegy 1 millió ingatlant, közel 2,5 millió hektár területet több, mint 4 millió tulajdonost érintő osztatlan közös tulajdon kérdése. A magyar mezőgazdaság jövője nagymértékben függ attól, hogyan tudjuk a hétköznapokba beiktatni a takarékos, gazdaságosabb termelést biztosító, korszerű technikai eredményeket, élni a digitalizáció adta lehetőségekkel. Ennek érdekében fogadta el a kormány a Digitális Agrárstratégiát, amely néhány kiemelt programjának elindítása 2019-ben fontos feladatunk lesz.

A kormányzati stratégiák, így például a napokban megjelent gazdaságvédelmi akcióterv is kiemelt helyen szerepelteti a hazai öntözési rendszer kiterjesztését. Erre milyen program készül?

– A kormány az öntözés ügyét kiemelten kezeli. Az öntözött területeink aránya jelentősen elmarad a rendszerváltozás előtti szinttől és az európai átlagtól, tehát fontos az öntözés feltételeinek javítása és az öntözött területek jelentős növelése. Ezért az elmúlt időszakban a kormány az öntözésfejlesztést számos döntésével is támogatta.

Ebben az akciótervben szerepel a kutatás-fejlesztés is. Ez a terület hogyan segítheti a versenyképesség-növelést, a technológiai korszerűsítést? Ezzel összefüggésben milyen feladatot szánnak a kutatóintézeteknek, a felsőoktatási intézményeknek?

– Elsősorban az alkalmazott kutatásoknak kell előkészíteni és megalapozni a mezőgazdasági fejlesztéseket. A hazai kutatóintézetektől és a felsőoktatási intézményektől az agrártárca azt várja, hogy a termelők valós és érdemi igényeire keressenek a gyakorlati életben jól felhasználható választ. A közös gondolkodáshoz és cselekvéshez élő személyes kapcsolatra, folyamatos párbeszédre van szükség, ennek erősítését az Agrárminisztériumban szintén kiemelt kérdésnek tartjuk. A szaktárca abban érdekelt, hogy az intézményekben színvonalas és korszerű agrár-felsőoktatás valósuljon meg, amely biztosítja a jövő szakember-utánpótlását.

 

 
 

 

Sok minden függ attól, hogy milyen Európai Parlament és Bizottság áll föl a közeljövőben. Ebből a szempontból különösen fontos a KAP forrásainak legalább a jelenlegi szinten való megtartása. Mire számít, sikerülhet ez? Ad-e muníciót a tárgyalásokhoz az a több, mint 200 ezer aláírás, amit a szakmai szervezetek ennek támogatására összegyűjtöttek?

– A Közös Agrárpolitika forrásai kiemelten fontosak Magyarország számára, hiszen a 2014–2020 közötti időszakban az EU-ból érkező források 36,8 százaléka (hét év alatt több mint 12 Mrd EUR) a KAP-ot finanszírozó alapokon keresztül érkezik. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőséggel bír az EU-ban, amely 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel, eközben pedig 44 millió munkahelyet tart fenn. A KAP-ot ennek megfelelő súllyal kell kezelni, alakítani. Miközben az Európai Bizottság a KAP forrásainak csökkentésére tett javaslatot, az ágazati jogszabályi javaslatokból az olvasható ki, hogy a termelők irányába támasztott, az alapanyag-termelésen túl értelmezett (környezet- és klímavédelmi) elvárások tovább szigorodnak, a támogatások igénybevételének rendszere pedig olyan új elemekkel bővülne, amely növeli az adminisztratív terheket, szubjektív ítéleteknek ad teret, növeli a pénzügyi kockázatokat és álláspontunk szerint nem felel meg az egyszerűsítés és végrehajthatóság követelményeinek.

A kormány álláspontja e tekintetben egyértelmű: nem kérhetünk többet a gazdáinktól, kevesebbért. Úgy gondoljuk, hogy a KAP képes lehet egyszerre megfelelni az eredeti céljainak (pl. jövedelemtámogatás, élelmezésbiztonság, piacok stabilizálása), valamint a társadalom irányából érkező új kihívásoknak.

Azt azonban nem várhatjuk el, hogy az uniós mezőgazdasági termelők egyre több feladatot teljesítsenek a jelenleginél kevesebb segítséggel. Ahogy ezt a V4-országok, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia is kinyilatkoztatta, a KAP forrásait legalább a jelenlegi szinten meg kell őrizni, és ezért hajlandóak vagyunk növelni hozzájárulásunkat az uniós költségvetéshez. A KAP költségvetésének megőrzése mellett a tagállamok jelentős része kiállt az utóbbi időben, valamint a leköszönő Európai Parlament hivatalos álláspontjának is részét képezte, tehát számos erős szövetségesünk van. A kormány a jövőben is mindent megtesz, hogy az agrártámogatások kiszámíthatóan rendelkezésre álljanak, ennek köszönhetően növekedjen a termelők jövedelembiztonsága és versenyképessége, valamint egészséges és biztonságos élelmiszert állíthassanak elő. Meggyőződésem, hogy ennek eredményeként folytatódhat a magyar mezőgazdaság erősödése.

Az egyik legneuralgikusabb kérdés – ahogy mindenütt a világon – a generáció­váltás. Akik szerencsések, azok gyermekeiknek át tudják adni a gazdaságaikat, vannak azonban olyanok, akiknek nincs kire hagyniuk, és egy náluk dolgozó, általuk kiválasztott személyre ruháznák a birtokot. Ezt azonban a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé. Tervezik-e ennek a folyamatnak a segítését, támogatását?

– A tárcánk generációváltást ösztönző programot indít, melyet több érdekképviseleti szerv bevonásával készítünk elő. Ez a szabályozási ügyekkel, a támogatási és hitelezési kérdésekkel, pályaorientációval, tanácsadással foglalkozik.

Egy évvel ezelőtt, hivatalba lépésekor számos jogszabály előkészítését hirdette meg. Ezek közül az egyik legfontosabb az állattenyésztési törvény, amit már el is fogadott az Országgyűlés, és augusztus 1-jén lép hatályba.

– Az Országgyűlés új törvényt hozott a magyarországi állattenyésztés szabályozásáról a kormány kezdeményezésére. Az állattenyésztést – pontosabban a tenyésztésszervezést és a tenyészállatokkal összefüggő kérdéskört – eddig egy 1993-ban megalkotott törvény szabályozta. A 26 éves jogszabályt fel kellett váltania egy időszerű joganyagnak. Így az ágazat meg tudja őrizni a versenyképességét, biztosítani tudja az állatgenetikai erőforrások, különösképpen pedig a védett őshonos fajaink és fajtáink védelmét. Ugyanakkor uniós jogharmonizációs feladataink is vannak a területen. A modern törvényalkotásban általános elv a dereguláció, azaz a jogszabályoknak a szükséges legalacsonyabb szinten kell megszületniük, ezzel is csökkentve a túlszabályozottság mértékét. Ennek révén többszintű szabályozás született, így csak azok a tárgykörök kerültek be a törvénybe, amelyek esetében feltétlenül szükséges volt a törvényi szintű szabályozás. Minden más esetben kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű jogszabály-alkotás volt az életszerű.

Ha az elmúlt egy év munkáját címszavakban kellene összefoglalnia, melyek lennének a legfontosabb elért eredmények, melyekre a legbüszkébb?

– Az Agrárminisztériumban a fő célkitűzésünk a mezőgazdaság versenyképességének növelése. Ennek érdekében alakítottuk ki támogató agrárpolitikai hátterünket a hazai mezőgazdaság és élelmiszertermelés szereplői számára. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az elmúlt évben végzett munka erősítette a mezőgazdaság és élelmiszeripar pozícióját és szerepét a nemzetgazdaságban. Természetesen komoly munka a sok százmilliárd forintos agrártámogatási rendszer működtetése. Büszkeséggel tölt el, hogy azt sikerült még tovább fejlesztenünk. Olyan új támogatási formákat tudtunk létrehozni és megfinanszírozni, amelyek eddig nem léteztek és hiányt pótolnak – gondoljunk a méhészek új jövedelempótló támogatására, vagy a magas hozzáadott értéket előállító zöldség- és gyümölcstermékeket szárítók megsegítésére. Hosszas szakmai tárgyalások után sikeresen hagyattuk jóvá Brüsszelben a sertés és baromfi állatjóléti támogatásainkat 2025-ig, ami mintegy 3500 vállalkozás versenyképes működéséhez járul hozzá. Sikerült áttörést elérni az öntözésfejlesztés területén is, hiszen 170 milliárd forintnyi forrást különített el a kormány a következő 10 évben a mezőgazdasághoz kapcsolódó, öntözést szolgáló beruházásokra és 2019-től már megkezdődött az állami csatornarekonstrukciós munkák tervezése, illetve az ehhez kapcsolódó kisebb munkák megvalósítása. Erősödik az agrárigazgatás is, hiszen 2019. július elsejével létrehozzuk a Nemzeti Földügyi Központot, amelynek komoly feladatot szánunk az eddigi földalapkezelői feladatok mellett az osztatlan közös tulajdonú termőföldek felszámolására irányuló munkában, és ennek keretében kezdi meg működését az új öntözési központ is.

Szinte nincs olyan esemény, amelyre, ha meghívják, ne menne el. Sokszor vesz részt olyan szervezetek rendezvényein, amelyeken korábban miniszter még soha. Ezt a szakemberek is méltányolják. Ahogy azt is, hogy tematikus napokon hallgatják meg egy-egy ágazat problémáit, és együtt keresik a megoldásokat. Ez lehet a záloga az agrárbékének?

 

 
 
– Az Agrárminisztérium az elmúlt egy év alatt a mezőgazdasági ágazatok – így a sertés-, baromfi- és tojás-, juh- és kecske-, tej-, húsmarha-, zöldség- és gyümölcságazat – képviselőinek részvételével tematikus szakmai napokat rendezett. Mindezzel az volt a célunk, hogy közösen vitassuk meg a nehézségeket, információt adjunk a lehetőségekről, nem utolsósorban pedig a szakma képviselőinek álláspontjával összhangban határozzuk meg a további fejlődéséhez szükséges lépéseket. Meggyőződésem, hogy a rendszeres párbeszéd, a nyitottság alapfeltétele az eredményes munkának.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/26 számában olvashat

Kapcsolódó cikkek

Ezt a hatalmas földbirtokot is elárverezi az állam

2015. október 16. 13:46
"258 hektáros az a legnagyobb birtoktest, amelyet az állami földliciteken elárvereznek Hajdú-Bihar megyében. Összesen félezer földrészletre lehet majd licitálni 16 árverési napon november 23. és december 22. között.
 

Bővül az agrárberuházások támogatása

2019. szeptember 17. 11:47
A hitelintézetek a következő hetekben kezdik meg a támogatott hitelek kiajánlását.