Óriásira nőtt a bérszakadék Magyarországon

2020. február 28. 09:35
A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék között nominálisan és arányaiban is nagyot nőtt a bérszakadék 2019-ben.

Nagy átrendeződés a megyei nettó bérek terén nem volt tavaly sem a toplistában, sem pedig a sereghajtók között, ennek ellenére több érdekesség is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal friss közléséből.

Miközben az országos átlagos nettó bér 244 609 forint volt, addig a legjobb fizetést regisztráló fővárosban az átlag átlépte a negyedik negyedévre a lélektani 300 ezer forintot. Budapesten így 2019-ben 305 924 forint volt az átlagosan hazavitt összeg, ezzel szemben a legalacsonyabb átlagfizetésért továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoznak az alkalmazottak. Ők nettó 167 766 forintot vittek haza tavaly átlagosan.

Fotó: MTI

Ez előző évhez képest 14 315 forinttal magasabb összeg, miközben a fővárosban ennek több mint a duplájával emelkedett az átlag, 30 651 forinttal. A jelentősen eltérő mértékű változás eredménye, hogy a keleti megyénk felzárkózásában nem történt előrelépés, sőt, a bérszakadék még jobban mélyült. 2019-re olyan nagyra nőtt a differencia, aminél nagyobbra utoljára 2016-ban volt példa.

Most egy fővárosi dolgozó a statisztika szerint 82,4 százalékkal több pénzből tud havonta gazdálkodni, mint egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei. Nominálisan ez azt jelenti, hogy a legkeletibb megye átlaga 138 ezer forinttal kevesebb. 2018-ban egyébként ez az arány még “csak” 79 százalék volt.

Ezzel az elmúlt néhány évben kialakult kedvező, felzárkózásra utaló folyamat megszakadt. A helyzet súlyosságára jól rávilágít, hogy a Szabolcs megyei dolgozók tavaly épp csak 3000 forinttal éltek több pénzből, mint amennyiben 9 évvel ezelőtt, 2010-ben a fővárosiak.
 

A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék között nominálisan és arányaiban is nagyot nőtt a bérszakadék 2019-ben.

Szabolcs megye leszakadása ugyanakkor nemcsak a fővároshoz képest figyelhető meg, de a rangsorban az utolsó előtti helyen álló Békés megyéhez képest is. Békésben az átlagos nettó bér tavaly 178 746 forint volt, amitől a Szabolcsi megyei kereset mintegy 11 ezer forinttal marad el. Egy évvel korábban ez a lemaradás ennél kisebb mértékű, 9700 forintos volt.

A főváros torzítja az átlagot

A kiemelkedő fővárosi átlagos nettó bér nagy mértékben torzítja egyébként az országos adatot is, ez már sejthető abból is, hogy a budapesti 305 ezer forintos nettót második helyen Győr-Moson-Sopron megye követi 47 ezres leszakadással, itt az átlag ugyanis közel 259 ezer forint.

Ha Budapestet kivesszük a képből, akkor az országos 244 609 forintos átlag helyett a valósághoz sokkal közelebb állóbb 210 101 forintos országos átlagot kapunk.

Reálértéken szépen nőttek a bérek tavaly

2019-ben 11,4 százalékkal emelkedett országos átlagban a nettó átlagbér, amiből a 3,4 százalékos inflációval történő korrigálás után 7,7 százalékos reálszintű növekedés marad.

Megyei szinten azonban eltérő mértékű volt a nettó bérek emelkedése is. Legnagyobb mértékben

  • Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a nettó, 12,6 százalékkal, ami 8,9 százalékos reálnövekedést jelent,
  • Baranya megyében a 12,4 százalékos pluszból az infláció figyelembe vételével 8,7 százalékos reálnövekedés lett,
  • Bács-Kiskunban pedig 12,1 százalékos emelkedést regisztrált a KSH, ami 8,4 százalékos reálszintű pluszt jelentett.

A rangsor másik végén a legkisebb növekedéssel található

  • Nógrád,
  • Vas
  • és Csongrád megyék, ahol 9,5-9,5, illetve 9,6 százalékos béremelkedés történt.

Ez reálszinten azt jelenti, hogy a hazavitt összegek tavaly 5,9, illetve 6 százalékkal értek többet 2018-hoz képest.

A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék között nominálisan és arányaiban is nagyot nőtt a bérszakadék 2019-ben.

a cikk a benne lévő grafikonokkal elérhető itt https://piacesprofit.hu/gazdasag/oriasira-nott-a-berszakadek-magyarorszagon/2/

 

Kapcsolódó cikkek

Béremelések az infláció tükrében

2022. február 18. 09:46
Megérkezett az első havi inflációs adat, amely többéves rekordot megdöntve 7,9-ra emelkedett, fittyet hányva az árstopnak, amely 2,5 -3%-ot tompított a tényleges dráguláson. Az inflációs mutató önmagában is magas értéken állt meg, de ha az infláció „összetevőit” külön-külön nézzük, az élelmiszerek viszik ismét a pálmát, így a munkavállalók ettől jóval magasabb drágulást érzékelhettek. Milyen hatásokat okozhat ez a munkaerőpiacon, illetve vállalaton belül?

Csalókák a béradatok

2021. szeptember 01. 08:32
Júniusban 3,5 százalékra esett vissza, mind a nettó, mind a bruttó bérek emelkedése, ám ez egyszeri hatás eredménye az elemzők szerint.