Osztrák-magyar egyetértés a KAP jövőjéről

2017. március 23. 08:12
A vidéki életminőség javítása érdekében az infrastruktúra, köztük az internetelérés fejlesztését és az uniós agrártámogatások változatlan szinten tartását szorgalmazza az osztrák és a magyar agrárkamara Kismartonban kedden aláírt közös nyilatkozatban – közölte az MTI.

Az Osztrák Mezőgazdasági Kamara által szervezett, A vidéki gazdaság: információs szupersztráda vagy leállósáv? című rendezvény után aláírt, az Európai Uniónak címzett dokumentumban leszögezték: a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozása biztosíthatja az élelmiszerellátást és a közösségi célkitűzések, köztük a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem megvalósítását.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnök elmondta, a vidék versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatalok megtartása, és ez a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen.

Az elnök szerint idén nagy horderejű döntések születhetnek a KAP-ról, megtörténik a jelenlegi ciklus félidős felülvizsgálata és a 2020 utáni időszak tervezésében való részvétel is.

Kiemelte a közös nyilatkozatból, hogy a jövőbeli uniós agrárpolitikában az időjárás okozta és a piaci krízisek kezelésére a szereplők bevételkiesését hatékonyan fedező kockázatkezelési intézkedéseket javasolnak, amelyeket a közvetlen támogatásoktól független forrásokból kell finanszírozni.

A közlemény szerint Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazasági Kamara elnöke kiemelte, a vidéken élő embereknek ugyanolyan szükségleteik és igényeik vannak, mint a városiaknak, ugyanarra az infrastruktúrára van szükség a falvakban is, mint a városokban, amelyek kiépítése állami feladat.

Franz Stefan Hautzinger, a burgenlandi mezőgazdasági kamara elnöke hangsúlyozta a digitalizáció szerepét a vidék és a mezőgazdaság számára az oktatásban, a szakmai fejlődésben és a kapcsolatban a hatóságokkal. A gyors internet feltételeinek megteremtése infrastrukturális feladat, és azért is rendkívül fontos, mert az "információs szupersztráda" kiépítése ellene tud hatni a nagyvárosok elszívó erejének.

Tatjana Fischer, a Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Területhasznonsítási és Vidéki Újrarendezési Intézetének oktatója úgy vélte, fontos a városi, vidéki dinamikákat összehozni, visszaadni a vidék vitalitását, a politikával együttműködve. A szakértő szerint kérdés, hogyan lehet a magasan képzett fiatalokat visszahozni a vidéki környezetbe, és hozzátette, ebben kulcsfontosságú a megfelelő oktatás, egészségügy és információs infrastruktúra kialakítása.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a vidék népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe van az agroturizmusnak, ami internet nélkül szintén nem képzelhető már el, elég a csaknem teljes mértékben online folytatott szálláskeresésre gondolni.

A közös nyilatkozatot osztrák részről Hermann Schultes, magyar részről Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke írta alá.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Fogunk egyáltalán utazni, ha megszűnik a Szép-kártya?

2016. október 12. 07:45
Már szó volt arról is, hogy 2017-re megszüntetik, de a legutóbbi információk szerint 2018-ban valóban megszűnhet a Szép-kártya, amellyel nem csak egy népszerű béren kívüli juttatás tűnik majd el, hanem várhatóan érzékenyen érinti a belföldi turizmust is. Az Európai Bíróság 2016 februári döntése szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal a kártyarendszer több eleme, amelyek a versenyt korlátozzák ezen a piacon. A kormány 2017-től bevezeti a készpénzes cafeteriát, így a munkáltató kedvezményes adózással készpénzt adhat dolgozójának, amelyet szabadon használhat fel. Kevéssé valószínű (erre már kutatások is utalnak), hogy a felhasználás iránya a Szép-kártyáéhoz hasonló lesz. A készpénz kiadással kevésbé lesznek megvalósíthatók azok a speciális célok, amelyeket a munkáltatók igyekeznek elérni a juttatások útján, mondta a HR Portalnak Fata László cafeteria szakértő.

Ülésezett a Mezőgazdasági Bizottság

2016. december 16. 08:39
A mezőgazdaság az egyik leggyorsabban növekvő ágazat, a nemzetgazdasági növekedés hajtómotorja volt 2016-ban. Most a friss tej, a tojás és a baromfihús áfájának mérséklése van napirenden, az áfacsökkentés 2017. január elsején léphatályba, ami több tízmilliárd forintos megtakarítást jelent a családoknak, és fehéríti az ágazatot is– hangzott el szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.