Teljesen átírnák a munkaügyi szabályokat a munkaadók – A szakszervezetek szerint újabb rabszolgatörvény készül

2020. március 26. 08:13
Külön egyezség nélkül fel lehessen függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat – többek között ezt javasolják a munkaadók. A szakszervezetek kiakadtak.

 

 

Bár a kormány a koronavírusjárvány miatti veszélyhelyzetre reagálva már „rugalmassá” tette a Munka törvénykönyvét – attól külön megállapodásokkal el lehet térni -, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ennél is tovább menne, és a jogszabályt teljesen a munkáltatók igényeihez igazítaná. Igaz, csak átmenetileg.   Az MGYOSZ javaslata alapján helyi egyeztetések nélkül is el lehetne térni például a munkaköri leírástól, fel lehetne függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat, a szabadnapok kiadását nem kellene 15 nappal korábban jelezni, a túlóráztatásra és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat enyhítenék, és lehetővé tennék a következő évek fizetett szabadságának kiadását is. Felfüggesztenék továbbá a munkáltatói kártérítési felelősséget is az otthoni munkavégzés esetén. Emellett általános járulék-elengedést szeretnének azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak, és bért kapnak. A szövetség szerint a fentiekre a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartása, azaz a vállalkozások életben maradásának segítése miatt volna szükség. Az MGYOSZ egyébként közleményében azt is hangsúlyozza: a jelenlegi, súlyos válsághelyzet megköveteli az egész társadalom széleskörű és fegyelmezett összefogását. „Mind az államnak, mind a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra kell törekednie, hogy a járvány megfékezése mellett biztosítsuk a lakosság ellátását és a vállalkozások életben maradását. Ilyenkor minden javaslat és minden intézkedés az egyének, a munkavállalók és a munkaadók, azaz valamennyi gazdasági szereplő érdekét kiegyensúlyozottan kell, szolgálja, és ezt az MGYOSZ maximálisan igyekszik figyelembe venni” – fogalmaznak a szervezet a közleményében. Arról is írnak, hogy átmeneti szabályokkal – cégmérettől, iparágtól, nemzetiségtől vagy tulajdonosi szerkezettől függetlenül – elejét kell venni a helyzetből fakadó visszaélésnek, legyen szó akár a vevők felé irányuló árazásról, vagy indokolatlan nem teljesítésről, akár az átvétel beszállítókat érintő, indokolatlan megtagadásáról. Ha pedig mégis történik ilyesmi, szigorúan szankcionálni kell. „Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló viszonyban történő etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépések esetén” – fogalmaz az MGYOSZ,  amely épp fenti javaslatával hozná a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe a dolgozókat. A szakszervezeteknél döbbenten olvasták az MGYOSZ fenti javaslatait. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – közölte felháborodva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte teljesen egyértelmű, hogy a gyáriparosok a munkavállalók kárára kezdenek alkudozni, őket kizsigerelve akarnak kimászni a járvány okozta gazdasági gödörből. A szakszervezeti vezető ezen véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel. A szakszervezetek egyébként az állítólag csak a veszélyhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomag előkészületeiről még csak nem is hallottak, így aztán el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag azonban pillanatnyilag nem más, mint egy, a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – fogalmazott Kordás László. A MASZSZ elnöke kijelentette: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat. A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályait". Hogy mindenki értse: ez azt jelenti, ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra - magyarázza Kordás László. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a veszélyhelyzeti intézkedésnek - és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik.   A javaslatcsomag azonban több sebből is vérzik – véli Kordás László, példaként említve a csoportos létszámleépítés szabályainak felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehetne tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás László -, hogy ez is a munkavállalók kárára történne, csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése. A szakszervezeti vezető szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő MASZSZ és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, és azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal.     

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Munkaidő: 100 ezreket követel a felmondott dolgozóktól egy multicég

2019. január 24. 08:04
Az Audi Hungaria Zrt. már 2016 óta folytatja azt a gyakorlatot, hogy a termelésingadozások miatt felhalmozódó mínusz munkaórákra eső bért megpróbálja visszaszedni egyes dolgozóitól, akik a cégtől távoznak. Az országban más munkáltatóknál ez a visszafizetési dilemma a Napi.hu tudomása szerint nem merült fel eddig. Ugyancsak egyedülálló az az ítéletet, amelyet nemrég a Győri Törvényszék hozott az ügyben egy dolgozó javára.

Nincs megállapodás a minimálbér-emelésről

2018. december 07. 08:25
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket.