Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

2019. október 17. 14:09
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.
 

 

  • A világon évente emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek nagyjából egyharmada - körülbelül 1,3 milliárd tonna - elveszik vagy kidobják.
  • Az élelmiszer-veszteség és hulladék nagyjából 680 milliárd dollár az iparosodott országokban és 310 milliárd dollár a fejlődő országokban.
  • Az iparosodott, illetve a fejlődő országok lakossága nagyjából azonos mennyiségű élelmet fogyaszt: 670 millió tonnát, illetve 630 millió tonnát.A legnagyobb élelmiszerpazarlás „elszenvedői” a gyümölcsök és zöldségek, valamint a gyökerek és gumók.
    Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 68 kilogramm (2016-os adat)
     
  • A globális élelmiszerveszteség és -hulladék mennyisége évente körülbelül 30% a gabonaféléknél, 40-50% a gyökérnövények, gyümölcsök és zöldségek esetében, 20% az olajos magvak, a hús és a tejtermékek esetében, valamint 35% a halak esetében.
  • A gazdag országok fogyasztói évente csaknem annyi élelmet dobnak a szemétbe (222 millió tonna), mint amennyi a Szaharától délre fekvő Afrika teljes nettó élelmiszer-termelése (230 millió tonna).
  • Az egy év alatt elvesztett vagy kidobott ételmennyiség megegyezik a világ éves gabonatermelésének több mint felével (2,3 milliárd tonna 2009/2010-ben).
  •  
     
    Míg az egy főre jutó élelmiszerhulladék évente 95–115 kg közötti Európában és Észak-Amerikában, addig a Szaharától délre eső Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia fogyasztói évente csak 6–11 kg-t dobnak ki.
  • Az egy főre jutó emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása évente körülbelül 900 kg a gazdag országokban, ez majdnem kétszerese a legszegényebb régiókban előállított évi 460 kg-nak.
  • A fejlődő országokban a veszteségek 40% -a betakarítás után és feldolgozáskor jelentkezik, míg az iparosodott országokban az élelmiszerhulladék több mint 40%-a a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál keletkezik.
  • A kiskereskedelemben nagy mennyiségű élelmiszert pazarolnak a minőségi előírások miatt, amelyek túlhangsúlyozzák a megjelenést.
     
     
  • Az élelmiszer-veszteség és a hulladék az erőforrások – víz, talaj, energia, munkaerő, tőke - jelentős pazarlása is egyben, és szükségtelenül üvegházhatást okozó gázok kibocsátását idézik elő, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. 
  • A fejlődő országokban az élelmiszerhulladék és -veszteség elsősorban az élelmiszerlánc korai szakaszában jelentkezik, és a betakarítási technikák, valamint a tárolási és hűtési létesítmények pénzügyi, igazgatási és technikai korlátaira vezethető vissza. Az ellátási lánc megerősítése a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásával és az infrastruktúrába, a szállításba, valamint az élelmiszer- és csomagolóipar bővítésébe történő beruházásokkal elősegíthető az élelmiszerveszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése.
  •  
     
    A közepes és magas jövedelmű országokban az élelmiszereket elsősorban az ellátási lánc későbbi szakaszaiban pazarolják el.
    A fejlődő országok helyzetétől eltérően a fogyasztók magatartása óriási szerepet játszik az iparosodott országokban. Kutatások hozzájáruló tényezőként azonosították az ellátási lánc szereplői közötti koordináció hiányát is. A mezőgazdasági termelők és a vásárlók közti megállapodások segíthetnek a koordináció szintjének növelésében. Ezen túlmenően az ipar, a kiskereskedők és a fogyasztók tudatosságának növelése, valamint az, ha kitalálják, hogyan lehet a jelenleg eldobott élelmiszereket felhasználni, hasznos intézkedések a veszteségek és a hulladék mennyiségének csökkentésére.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Kiválasztották az idei országtorta hat döntősét

2020. február 07. 09:27
A Magyarország Tortája címre pályázó versenymunkáknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük.

Ne dobd ki a dinnye héját, készíts belőle lekvárt

2019. július 03. 08:06
Érdemes felhasználni az emberi táplálkozásban mindazt, amit a növények kínálnak és ehető.