A legfrissebb statisztikák szerint a napraforgó étolaj ára brutálisan kilőtt Magyarországon, de ugyanígy a hamburgert vagy a csirkemellfilét sem kímélte a gigadrágulás éves szinten. És akkor arról még nem is esett szó, hogy az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcs átlagára egyetlen hónap alatt majd 17 százalékkal emelkedett.

Nőtt a lakosság inflációs várakozása és okkal: az MNB szerint is a vártnál lassabban csökken az infláció, de az élelmiszerek esetében még gyorsulás is várható

Az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, 2020. augusztusához viszonyítva – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatójából.

Új magasságokban a világpiaci árbarométer: 2011 júliusa óta nem látott szintet regisztráltak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szakértői.

Felpörgött a globális élelmiszerkereskedelem, történelmi rekordot dönthet mind értékében mind mennyiségében – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentése. A FAO legfrissebb élelmezési kilátások jelentése az élelmiszeralapanyagok drágulásának járt utána.

40 százalékkal emelhetik a malmok a liszt átadási árát januárban, és habár mindezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni arra, hogy tavasszal már biztosan drágábban fogunk tudni sütőipari termékeket, így kenyeret is vásárolni.

Egy friss uniós statisztika szerint Magyarországon nagyon olcsó a tej, a sajt és a tojás az EU többi tagállamához viszonyítva, egyedül a lengyeleknél olcsóbbak ezek a termékek. A magyar vásárlók viszont valószínűleg nem úgy érzik, hogy olcsó lenne a boltokban a tej, tojás vagy sajt, és azt is régóta rebesgetik, hogy hamarosan az árak felívelésére lehet számítani. Már a járvány is tett róla, hogy a vásárlók úgy érezzék, mintha egyre gyorsabban drágulna minden. A Pénzcentrum utánajárt, hogy lehet, hogy az Európai Unión belül csaknem nálunk a legolcsóbbak ezek az alapélelmiszerek, a magyarok mégis egyre nagyobb kiadásnak érzik.

Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az EU-átlagénál jóval nagyobb szeletet hasít ki az élelmezés a családok kiadásából, Kelet-Európában, illetve a Balti országokban élők ugyanis arányaiban sokkal többet költenek élelmiszerre, mint a klasszikus "nyugati" országok. Az Európai Unión belül is óriási különbségek mutatkoznak a háztartások átlagos kiadásai között, akár 2-3-szorosak is.

A Kossuth rádióban reagált Nagy István agrárminiszter arra, hogy február elsejétől korlátozzák Magyarországon a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, valamint a csirkefarhát és a 2,8 százalékos tehéntej árát. A miniszter úgy látja, a tervezett árszabályok bőven beleférnek a kereskedők akciós keretébe, és mint mondta, a termelők és a feldolgozók védve vannak, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény ugyanis szabályozza, hogy egyoldalúan nem lehet felbontani a szerződéseket.

KSH adatai