Magyarország ragaszkodik a hagyományos élelmiszerekhez, amelyeket azonban a legmodernebb technológiákkal kell előállítani - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).

Sikerrel zárta az elmúlt két esztendőt a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform, amelynek rendezvénysorozatát a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. együttműködésével indították el.

A Platform munkája támogatja a kormány által elfogadott Élelmiszerlánc-Biztonsági Stratégia és az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia által megfogalmazott célok elérését.

Az Európai Bizottság és a tagállamok hatóságai összehangolt, az élelmiszeripari termékek minőségét vizsgáló kampányt indítanak májusban - közölte Vera Jourová jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos pénteken.

Az elmúlt egy évben átlagosan több mint 5 százalékkal bővült az élelmiszerek piaca. Vannak azonban olyan kategóriák, amelyek jóval az átlagon felüli bővülést mutattak az elmúlt hónapokban. Összeállításunkban a Nielsen kiskereskedelmi indexe által monitorozott közel száz élelmiszer-kategória közül 10 legjobban teljesítő kategóriáról olvashatnak.

Összehangolt kampányt indít májusban az Európai Bizottság (EB) a „kettős élelmiszermérce” uniós vizsgálatára. A tagországi akciókat arra a módszertanra alapozzák, amelyet áprilisra az EB kutatóközpontja dolgoz ki.

Csaknem 400 kamionnyi, 9300 tonnányi, 5,2 milliárd forint összértékű ételt mentett meg a kidobástól a Magyar Élelmiszerbank Egyesület tavaly, ezzel több mint 300 ezer rászorulónak tudott segíteni.

A szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek áremelkedése húzta az inflációt.

A kizárólag környezetbarát termékeket forgalmazó boltokban már jó ideje nem vesznek be olyan terméket a kínálatba, amely pálmaolajat tartalmaz. Olcsó alapanyag, amely valójában tragikusan drága, de is odafigyeléssel mi is tehetünk a jó ügyért.

Összesen 365 esetben kezdeményezett tavaly a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) behajtást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) amiatt, hogy az élelmiszergazdasági szereplők nem fizették meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. A renitensek aránya 5 százalék körül mozog, az éves díjfizetési kötelezettség pedig eléri a 12 milliárd forintot.