A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák többsége nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek

A dohányzással kapcsolatban viszonylag kevés esetben kerül szóba az a tény, hogy mekkora hatást gyakorol a környezetre. Azzal még talán többet is foglalkozunk, hogy a dohánynövény termesztésre mit jelent a Földre, így ránk nézve, de az, hogy a cigarettázással járó hulladék mit is jelent, el szokott sikkadni.

Az Agrárminisztérium a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál - közölte Nagy István tárcavezető. Az agrárminiszter hozzátette, az intézkedés értelmében nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.

A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek és üzemek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat, hívták fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.

Aszálykár, belvíz és árvíz is sújtja a vidéki területeket az országban, leginkább az Alföldön. A hármas probléma kezelésére próbált megoldási alternatívákat kidolgozni a Természetvédelmi Világalap, a WWF Magyarország. A Kiszáradó Magyarország címmel készített infógrafikával azt illusztrálták, milyen megújuló vízkészletei vannak hazánknak, és felhívták a figyelmet arra, hogy jobban kellene gazdálkodni ezzel a természeti értékkel. A HelloVidék most ennek segítségével arra a kérdésre keresi a választ, hogyan tudjuk mégis megőrizni a vizeinket.

Mára egyre gyakoribbak az ideihez hasonló, kora tavaszi aszályok Magyarországon, és elmaradnak a korábban ebben az időszakban, nagy folyóinkon jellemző áradások. Az összetett jelenségre azonban számítani lehetett: hazánk átlaghőmérséklete az éghajlatváltozás következtében 1900 óta több mint 1 Celsius fokkal nőtt, a csapadék eloszlása pedig egyre inkább egyenlőtlenné vált. Sokszor hirtelen, rövid idő alatt több hónapnyi eső zúdul le, de gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, hőhullámok is. Épp úgy, ahogy idén is. A HelloVidék most a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) segítségével járta körbe a kérdést és kereste a megoldást a felmerült problémákra.

Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet, amely többek közt a korábbi a módosításokat harmonizálja, egyértelműsíti, illetve egészíti ki, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Jól látszik, hogy a mezőgazdasági termelést az elmúlt évtizedekben jelentősen befolyásolta az éghajlatváltozás, a korábbiaknál magasabb hőmérsékletek, a csapadék mennyiségének csökkenése, a megnövekedett napsugárzás és a szárazság intenzitásának fokozódása Épp ezért dolgozott ki két megközelítést az Európai Bizottság a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében: az öntözés döntéstámogató rendszerét (Decision Support System for Irrigation: DSSI), amely információs támogatást nyújt a felhasználó számára, valamint a zöld szélfogók (Green Windbreaks: GWB) programját, amely megvédi a táji területeket a vízveszteségtől, a talajeróziótól és a szélkároktól. A témáról tartottak workshopot a Régiók és Városok Európai Hetén (European Week of Regions and Cities) októberben Brüsszelben, amelyen a HelloVidék is részt vett.

Vissza kell vonni az új vízgazdálkodási törvényjavaslatot, mert az valójában hosszú távon nem segíti a gazdákat, hanem súlyosbítja a mezőgazdasági termelés vízhiányát – közölte a WWF Magyarország.

Ma van a Víz világnapja: becsüljük meg és vigyázzunk rá!