Sokat jelent a felsőfokú végzettség, főleg, ha fizetésekről van szó, az OECD egy látványos grafikont készített, hogy megmutassa mennyivel jelent többet.

Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak – ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.

Üdvözölték az érdekképviseletek, hogy jövőre 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. Az intézkedés ugyanis hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához, valamint a vállalkozások fejlesztéseihez. A munkaadók további tehercsökkentést szorgalmaznak, a szakszervezetek pedig a munkavállalói terheket is mérsékelnék.

Előírhatja-e a munkáltató az adott munkakörhöz szakképzettség meglétét? Alkalmazhatja-e ugyanabban a munkakörben a szakképzettséggel rendelkező, illetve a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalót ugyanazon a feorszámon, csak más bérrel, tekintettel arra, hogy egyik munkavállaló szakképzett, a másik nem? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).
Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?

Teljes jogú nyugdíjas munkavállalónak az adott munkakör betöltése esetén kötelező-e legalább a garantált bérminimumot fizetni, vagy annál kisebb összegben is meg lehet vele állapodni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Trükköznek a bérekkel a munkaadók, a cégek a dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével próbálják kikerülni a kötelezően megemelt javadalmak kifizetését – írja a Népszava.

A bérnövekedés folytatódik, lassan képet kapunk arról, milyenek lesznek az idei adatok, egyelőre csak a decemberi alapján. A decemberi brittó átlagkereset végre ezer euró felett van, ha a nettó is ott lesz, megvalósul a felzárkózásból, ami reálisan elvárható. Nézzük, mi a mostani helyzet, és hogy állunk Európában?
A KSH ma megjelent adatai szerint a tavalyi év egészében 297 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, de ha a statisztikát torzító közmunkát kivesszük belőle, 311 ezer forint adódik, ami a jelenlegi árfolyamon éppen 1000 euró. Lényegében euróban érdemes nézni a számokat, hisz a legtöbb országban, ahová a magyar munkavállalók dolgozni mennek, euró a fizetőeszköz, az egyetlen nagy kivétel Nagy-Britannia.

Évek óta óriási szakadék tátong a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos bért regisztráló megyék között. Ezen mit sem segített a tavalyi jelentős béremelkedés – írja az mfor.hu