A magyar föld legjavát a korábbi éveknél egységesebb és hangsúlyosabb megjelenéssel mutatják be a biogazdák, biotermelők és szakmai szervezetek a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK).

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kérdéseiről tárgyalt Revaz Asatianival, Georgia mezőgazdasági miniszterhelyettesével Nagy István Budapesten.

Az elmúlt 25 év során a világ élelmiszer piacán drasztikus változások mentek végbe: a globalizáció kiteljesedése, az élelmiszer ellátási és biztonsági kihívások alapvetően új helyzetet eredményeztek mind a termelésben, mind a feldolgozásban, mind a kereskedelemben egyaránt. A hazai élelmiszeripar szempontjából jelentősebb minőségügyi, élelmiszerbiztonsági eseményekből – a teljesség igénye nélkül – szemezgettük az alábbi csokrot.

Az élelmiszereket előállító gazdálkodó a leginkább érdekelt abban, hogy a mezőgazdasági termelés környezeti hátterét, a természeti erőforrásokat megőrizze, és a következő generációk számára fenntartsa.

A mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásainak mérséklése, annak fenntartható mértéke egyre nagyobb fontossággal bír. A piaci folyamatokat már rövid távon is elkerülhetetlenül befolyásolják a negatív környezeti hatások csökkentését célzó jogszabályok, valamint kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok, ennek ellenére Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a problémára.

A 2018-as költségvetésben az élelmiszerek közül egyelőre a hal áfájának csökkentése várható, de további termékek kulcsának mérséklése is napirenden van. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint a szaktárca és a NAK célja ebben az ügyben azonos.

A gazdasági mutatók teljesüléséhez kötött, előre ütemezett áfacsökkentést javasol az alapvető élelmiszerek körében az agrárkamara. Erről hamarosan a gazdasági tárcával is egyeztetnek - írja a Magyar Idők.

A Visegrádi Négyek agrárkamarái szerint a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a Közös Agrárpolitika 2020 utáni esetleges reformjával kapcsolatban, ezért intenzívebb együttműködésre van szükség.

Biztonságosabbnak találták a fairtrade minősítésű és biotermesztésű banánokat a hagyományos módon előállított gyümölcsöknél. Igazolhatóan kevesebb ugyan bennük a növényvédőszer-maradék, de a termelőkkel szemben még nem minden felmatricázott termék származási helyén járnak el méltányosan. A haiti banánszüretelők életkörülményei ma is egészen megdöbbentők, miközben a szupermarketek extraprofitot termelnek a nyomott áron beszerzett fairtrade élelmiszerekből.