A koronavírus-válság okozta elbocsátási hullám nyomán a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA), amelyet a minden felnőtt lakosnak járó, a létminimum összegét elérő pénzjuttatásként szokás definiálni, világszerte a figyelem középpontjába került. Eközben a hazai közéletben is újfent fellángolt az intézkedésről szóló vita, elsősorban fiskális és morális szempontok körül: a koncepció kritikusai szerint az FNA bevezetése túl nagy terhet róna az államháztartásra, csökkentené a munkavállalási kedvet és méltánytalan, hogy nem csak a rászorulóknak járna.

Pont került a napok óta tartó találgatások végére. A szakszervezet már csütörtökön arról adott tájékoztatást, hogy pénteken 15 ezer fős leépítést jelenthet be a Renault annak a tervnek a részeként, amelynek segítségével euró milliárdokat takarítana meg a koronavírus-válság miatt még nehezebb helyzetbe került francia autógyártó. Ma reggel pedig a vállalat hivatalos közleményében erősítette meg mindezt.

Aligha. De attól még kézzel fogható a helyi ellátási láncok erősödése. Ez beépül a fogyasztói szokásokba. A kérdés, hogy vajon tartósan? Az arányok nagyon fontosak. Hiszen vannak igen merev korlátok.

Már a negyedik hónapja csökkent az alapvető élelmiszercikkek nemzetközi piaci ára a jelentős készletek és a gyenge kereslet mellett, utóbbi főként a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés következménye, adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Egyetlen helyes döntés van a koronavírus utáni helyzetben: fejleszteni kell, mert aki megáll, az lemarad, piacot veszít - jelentette ki az agrárminiszter Pacsán.

Legkevesebb 300 ezer ember munkahelyének megtartásában segítettek a koronavírus-járvány hatásai miatt hozott kormányzati intézkedések - mondta Mészáros Melinda az InfoRádió Aréna című műsorában. A Liga Szakszervezetek elnöke azonban nem látja egyértelműen alátámasztott adatnak a kormány által hangsúlyozott egymilliós számot.

Nem vettünk iskolába vagy munkába menet reggelit, elmaradtak az impulzus-vásárlások, és riasztó volt minden a boltokban, ami nem volt becsomagolva. Nem mentek a salátabárok, a grillcsirkés részlegek, nem fogyott a rágógumi, de a félliteres üdítőitalok sem. Milyen rövid távú hatásai voltak az élelmiszeriparban a járványnak, és mi várható hosszabb távon? A Magyar Termék Nonprofit Kft. online konferenciáján jártunk, ahol agrárfinanszírozók, kereskedők, hazai gyártók és jogászok mesélték el a járvány során szerzett üzleti, elsősorban élelmiszeripari tapasztalataikat.

A világ nagy része karanténban töltötte az elmúlt hónapokat, ami teljesen megváltoztatta az emberek munkához való hozzáállását. A gazdaság életben tartása érdekében ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az irodaházakba előbb vagy utóbb visszatérjen az élet. Vajon az egyre népszerűbb okos irodák segíthetnek egy biztonságosabb munkahelyi környezet kialakításában? Valószínűleg igen, a kérdés csak az, hogy milyen áron. Ezt vizsgálta meg a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda

Csak minden ötödik vezető mondja magáról, hogy hatékony a távolról történő vezetésben, pedig ez volt és lesz az egyik legfontosabb képesség - hangzott el az amerikai DDI vezetési tanácsadó cég és Josh Bersin beszélgetésén. Hogyan érzik magukat a vezetők a koronavírus-helyzet első hónapjai után? Melyek számukra és a munkavállalók számára a legnagyobb kihívások?

2020. május 26-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Munkavédelmi Főosztálya tájékoztatót adott ki a munkahelyre való visszatéréshez, gyakorlati segítséget nyújt a megelőző intézkedések biztosításához, amelyek biztosítják a biztonságos és egészséges visszatérést a munkahelyeken, és hozzájárulhatnak a COVID-19 koronavírus terjedésének megakadályozásához.