A Taylor Wessing ügyvédi iroda munkajogi szakértőinek elemzése

Több alkalommal utaltunk arra cikkeinkben, hogy rövid időn belül várható annak jogszabályi lehetősége, hogy a munkáltatók a védőoltás felvételét a munkavállalóktól megköveteljék. Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelentek a vonatkozó kormányrendeletek, melyek mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában oltási kötelezettséget vezetnek be. A rendelkezéseket a versenyszféra tekintetében az alábbiakban mutatjuk be:

Az első alkalmak mindig nehezek, nincs ez máshogy felmondással sem. Gyakran még tapasztalt munkavállalóknak is kihívás a felmondás benyújtása, hiszen sokan nem tudják, hogy hogyan legyenek rövidek és lényegretörőek anélkül, hogy valakit megsértenének.

Továbbra is azt gondolom, hogy túlságosan durva lépés és nem is a munkaadó kompetenciája a Covid-oltás kötelezővé tétele. Sokkal inkább hiszek a párbeszédben és az ösztönzőkben. Ez persze időigényesebb, macerásabb, de megéri. A cégek egy sor finomabb módszerrel növelhetik oltott alkalmazottaik számát. Ebben nagy a szerepe az első számú vezetőnek és a nyílt kommunikációnak. Aki komolyan gondolja a társadalmi felelősségvállalást, most a Covid elleni oltakozás népszerűsítésében ezt bizonyíthatja saját berkeken belül.

Munkajogi szakértők szerint nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. Az egészségügyi törvény kötelező oltások esetében az állam felelősségét szabja meg. Mivel azonban most nem a miniszter, hanem a munkáltató teheti kötelezővé a Covid elleni oltást, vélhetően az esetleges mellékhatásokból származó károkat is neki kellene megtérítenie.

Táppénzen levő, veszélyeztetett terhes munkavállaló kötelezhető-e koronavírus elleni védőoltás beadatására annak ellenére, hogy be sem jár dolgozni, és várhatóan évekig nem is fog? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Több helyen is döntés elé állítják a 25 év alatti dolgozókat: vagy lemondanak az adómentességről, vagy nem dolgozhatnak tovább az adott munkahelyen.

A Kúria a BH2022.53.számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:

KÜLFÖLDIEK ÉS HAZAI MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSA

Kötetlen munkaidőben, viszonylag sok munkáltatói előírás mellett szeretne foglalkoztatni részmunkaidőben munkatársakat egy oktatási tevékenységgel foglalkozó szervezet. Megteheti? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.