Az élelmiszeripari felhívásoknál egyre több a gyanús pályázat. Előfordul, hogy a pályázó árbevétele majdnem nulla, ahogy az is, hogy a tevékenységének nincs sok köze az élelmiszeriparhoz.

Az a célja az Európai Bizottságnak (EB), hogy a mezőgazdasági termelői árak növekedjenek és a gazdálkodók meg tudjanak élni munkájukból – állapította meg agrárszektor.hu-hoz eljuttatott helyzetértékelésében Phil Hogan mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős európai biztos. Az EB a piaci válságok kezelésére szolidaritási támogatáscsomagokat léptetett életbe, de Phil Hogan szerint több más fronton is lépésekre van szükség. A biztos több javaslatot is benyújt majd a közeljövőben az erősebb és fenntarthatóbb uniós agrár-élelmiszeripari ágazat kialakítása érdekében.

Bár a jogalkotók mind a vidékfejlesztési programmal, mind a sertéshús forgalmi adójának csökkentésével az élelmiszeripar fellendítésén dolgoztak, úgy tűnik igazi áttörés még nem született. Árbevétel és alkalmazotti létszám tekintetében is stagnálás jeleit mutatja az ágazat.

Hamarosan megkezdődik a nemzeti élelmiszergazdasági program vitája – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A program szerint 2050-re 750 ezerre nőhet az élelmiszergazdaságból élők száma.

A magyar élelmiszeripar a versenyképesség növelésével lábalhat ki nehéz helyzetéből, ezt pedig a technológia jelentős fejlesztésével és a tömegtermelésben az üzemméret növelésével lehet elérni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke szerint.

A klímapolitikáról, a vízgazdálkodásról és az élelmiszerpazarlásról tárgyalnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) környezetvédelmi minisztereinek párizsi értekezletén szeptember 28-29. között. Magyarországot Nagy István, földművelésügyi miniszterhelyettes képviseli.

Nem szabad elfelejteni, hogy nettó agrárexportőr ország vagyunk, és a kivitelünk 80%-a az EU-ba irányul, így egyértelműen szükségünk van az európai piacra - hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumán. Az ágazatba nagyon kevés fejlesztési forrás érkezett az EU-csatlakozás óta, így nem is csoda, hogy lemaradt a versenyben. Bár a támogatási rendszer közelmúltbeli átalakításának köszönhetően az élelmiszeripar két operatív programból is forráshoz juthat, egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzek felhasználása nem megfelelő hatékonysággal történik.

Magyarország élen jár a GMO-mentes élelmiszerek előállításában, Szlovénia pedig a magas minőségű agrár- és élelmiszeripari termékek előállításában erős, főként e területeken léphetne közös árualappal harmadik piacokra a két ország - mondta a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója az MTI-nek, miután részt vett a szlovéniai AGRA nemzetközi vásár megnyitóján.

Az EU világviszonylatban továbbra is a legfontosabb agrár-élelmiszeripari exportőr. Az agrár-élelmiszeripari export 2015-ben elérte a 129 milliárd €-t, ami azt jelenti, hogy az EU-ból exportált összes áru több mint 7%-a az agrár-élelmiszeriparból származik.

Komplex munkaerőpiaci kutatást indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve, hogy így segítse a piacorientált, az agrár- és az élelmiszeripari piaci szereplők igényeinek megfelelő szakképzést - közölte a köztestület az MTI-vel.