Felmérés a munkavállalói élményről

A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

A munkáltatók időről időre szembesülnek azzal, hogy valamely munkavállalójuk - akár a tudtukon kívül - egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, akár szintén teljes, vagyis napi nyolcórás munkaidőben. Egy ilyen helyzetben joggal merül fel a kérdés a munkáltatókban, hogy a többes munkaviszony vajon jogszerű-e, befolyásolja-e valamilyen módon a foglalkoztatás érvényességét.

Tavaly közel 24 ezer munkahelyi baleset történt Magyarországon, ami négyezerrel több, mint 2014-ben. Megjelent a Varga Mihály pénzügyminiszter által jóváhagyott jelentés a nemzetgazdaság 2018. évi munkavédelmi helyzetéről, amelyből kiderül, hogy hiába hirdetett harcot a kormány a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében, mindeddig sok eredménye nem látszik ennek.

A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

Egyre nő a közepes és nagyvállalatok fluktuációja a legérintettebb szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalék az előrejelzés. Azonban az átlagon belül erős szórás tapasztalható. A munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat – derül ki a HR-Evolution Kft. fluktuációbenchmark-kutatásából.

A problémás munkavállalókról szóló beszélgetéssel folytatódott az OPL Ügyvédi Iroda HR reggelik rendezvénysorozata. November 21-én egy budai közösségi irodában két HR vezető, egy toborzási szakember és az iroda munkajogi csapatánk vezetője elemezte azt, hogyan szűrhető ki a problémás jelölt a felvételi interjún, munkavállalóként a próbaidő alatt, illetve mit lehet tenni, ha a már régebben ott dolgozó kolléga válik a cég számára mérgezővé. A reggeli fő üzenete: ne féljünk tőle megszabadulni, de alaposan készüljünk fel.

A munkaadók több, mint a fele nincsen tisztában a kötelezően (és ingyenesen) biztosítandó irodai szemüveg lehetőségével.

Követelheti-e az új munkahely a belépő munkavállalótól az előző munkáltató által kiadott tb kiskönyvet és más dokumentumokat? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol az uzletem.hu-n.