2017. június 22-én ült össze Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának ülése. A napirendi pontok között a minimálbér megállapodás felülvizsgálata, a korkedvezmény megszűnéséből adódó problémák felülvizsgálata, és a közmunkaprogram átalakítása szerepelt.

A visszamenőleg vizsgált 310 munkaügyi per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok a munkáltatók jogellenességét, az adatokon még a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma is meglepődött.

Visszahívhatja a szabadságon lévő munkavállalót főnöke? Igen. Még akkor is, ha a beosztott esetleg másik kontinensen tölti a szabadságát? Igen, a Munka törvénykönyve szerint mindez lehetséges, ám csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ráadásul a feleknek kölcsönösen be kell tartaniuk az együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elveit. Jogvita esetén pedig a bíróság a konkrét ügy összes körülményét megvizsgálja.

"Spórol" a dolgozók szabadságával a magyar vállalkozások tekintélyes része. Szakértők szerint e probléma sokkal komolyabb annál, mint amennyire látszik, s főként, mint amennyire a foglalkoztatáspolitika adatai tükrözik azt. A dolgozók jó része nem tudja, vagy a pénzmegvonás miatt nem akarja kivenni nyári szabadságát sem (van aki évek óta), mások viszont egyszerűen félnek, hogy elveszítik állásukat, ha kiállnak magukért.

Jogellenes az azonnali hatályú felmondás, ha 30 napos keresőképtelenséget követően a munkáltató nem küldi soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra a munkavállalóját. Ez esetben nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozó megszegi a munkavégzésre irányuló kötelezettségét azzal, ha a táppénzes időszak lejártát követően nem jelenik meg a munkahelyén, miközben korábban közölte a betegsége tényét, és azt is, hogy nem tudja ellátni a munkáltató által számára felajánlott munkakörökben végzendő feladatokat – mondta ki ítéletében a Kúria.

A 35 éve a vállalatnál dolgozó munkavállaló azt kérdezte szakértőnktől, melyik esetben jár jobban: ha megvárja a munkáltató felmondását a csoportos létszámleépítés során, vagy ha közös megegyezéssel megállapodik munkáltatójával a munkaviszony megszüntetéséről. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es adatvédelmi munkacsoport. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) munkáltatókat érintő új adatvédelmi kötelezettségekre, egyebek mellett az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatra, valamint a technológiai fejlődéssel járó adatvédelmi kockázatokra is kitér.

Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport.

A Munka törvénykönyvének 52. §-a alapján, többek között, a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, stb.

Adatvédelem. Adatkezelés. Adatkezelő és érintett. Tudják, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? Tisztában vannak azzal, hogy Önöknek, mint adatkezelőknek, milyen jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeik vannak, lesznek? Most, hogy egyre közeledik az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rettegett bevezetésének időpontja: 2018. május 25., egy cikksorozatban vezetjük végig Önöket, hogy segítsük elkerülni a jelenleg maximális 20 millió forint, jövő májustól 20 millió euró büntetést.