A szilvafa nem csak árnyékot, de bőséges termést is ad. Nem is beszélve a lekvárról és a pálinkáról.

Az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája, nem pedig a hagyományos állattartás, az öntözéses gazdálkodás, vagy a nagyüzemi élelmiszer-előállítás - mondta az agrárminiszter az élelmiszer-hulladék megelőzéséről szóló konferencián október 1-jén, Budapesten.

Többek között ezt is megtudhattuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága által szervezett szelídgesztenye fajtaismereti és fajtahasználati bemutatónk, melyre nemrég került sor a Pölöskei Fajtakísérleti Állomáson. A nagyszámú érdeklődőt Szili Ferenc állomásvezető köszöntötte, aki a későbbiekben bemutatta a fajtagyűjteményt is, különös tekintettel a szelídgesztenyékre.

Talán nem is gondolnánk, hogy egy évben egy magyar lakosra vetítve mennyi PET-palack, alumínium doboz és üveg kerül forgalomba: összesen 3,2 milliárd darabról beszélünk! Ez egy főre lebontva évente 333 darabot jelent, gyakorlatilag az év minden napjára jut egy darab.

Kizárólag hagyományos eljárással és hazai alapanyagból készült pezsgők nevezését várja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az országban egyedülállónak számító Év Pezsgője versenybe. A szövetség a tavalyi első rendezvény sikerén felbuzdulva határozta el, hogy ezentúl évente kiírja a versenyt, a győztes pezsgővel pedig leghamarabb a Príma Primissima Gálán, valamint az Év Vállalkozója díjkiosztásnál találkozhatnak a díjazottak, akik az elismerés mellé ebből a pezsgőből kapnak egy-egy palackot ajándékba.

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra a kérdésre keresi a választ, hogy az első, szén-dioxidból készített szintetikus vaj vajon valóban egy innovatív öko-alternatív termék, vagy az csak egy újabb „techno-zöld” bolondság, amely nem hoz valós környezeti előnyt a valódi, állati eredetű vaj előállításával szemben.